Pereházy Károly: A kovácsoltvas művességről... (Öntödei múzeumi füzetek 6., 2000)
kezet koronázza. Thomas Leightone remekelése 1294-ből. Csaknem egykorú vele, de a négykaréjosok csoportjába tartozik a velencei S. Marco egyik kápolnájának a 13. század végére keltezhető egyik aranyozott rácsa, a veronai Scaligero-sírok 1380 körüli rácsa, a sienai Palazzo Publico kápolnájának 1436-45-ből származó rácsa, amely Giacomo di Vita és fia, Giovanni munkája. A gótikus vasművesség késői emlékezetes hajtása az avilai (Spanyolország) katedrális leckeoldalán álló, a gótikus építészeti motívumok felhasználásával, aranyozott vaslemezből készült, már némi reneszánsz jegyeket is mutató egyik szószéke, Jüan Francés műve 1520-ból. A kovácsoltvas szószékek a gótika alkonyán jelennek meg. Némelyik csupán rúdvasból készült, mint a lugói dómé, Oberdiebach templomának csavart pálcákkal és mérműves ornamentikával kovácsolt szószéke már igényesebb, de az avilai katedrálisé e műfaj legkiemelkedőbbje, azzal a társával együtt, mely ugyancsak itt áll és úgyszintén Francéstől való. Latinos bájú, egészében már reneszánsz ornamentikát hordozó, 1525-ben lemezből formált szószéke bravúros trébelésű atlaszok által tartott, reneszánsz fülkébe állított, reliefszerűen domborított szentek ünnepélyes sorával a klasszikus szellem szülöttjeként tekint nézőire. E korszak egyes rácsaiban hálóvá sűrűsödő kusza gallyak liturgikus jellege egyértelmű: Jézus töviskoszorújára emlékeztetnek. Az eleven faágak kombinációjával alakított rácsszerkezetek a 15. században terjednek el, de ekkorra már liturgikus jelképességüket jószerével elvesztik, szellemi jelentésükben elkorcsosulva szekularizálódnak, és ez az eredetileg liturgikus töltésű motívum a gótika alkonyára világiassá válik, sőt a német befolyású területeken az elkövetkező stílusnak, a reneszánsz vasművességének ad mintát. Az ausztriai Hall-i plébániatemplom lépcsőelzáró rácsának gótikus faágformavilága szolgál mustrául a más nemzetekével össze nem hasonlítható tündökletes rácstípushoz, és hogy teljes legyen a kép, az ausztriai Villach r.k. plébániatemploma egyik 15. század végi kápolnarácsának pálcavégződései adhattak előképet az új típusú rácsok elmaradhatatlan árnyképeinek, az ún. sziluettképeknek. A reneszánsz vasművesség A művészi kovácsolás alkotásai között eddig jelentős szerepet játszó ajtópántok alakja, formavilága módosul. A fűrészmalmok elterjedésével az ereszték nélküli pallókból készült ajtókat a vázas-táblázatos ajtók váltják fel. Megváltozik az ajtópántok funkciója. A pallók pántokkal való összefogása már nem feladatuk, rendeltetésük csupán annyi, hogy az