Pereházy Károly: A kovácsoltvas művességről... (Öntödei múzeumi füzetek 6., 2000)

masszívvá szilárdítja a szerkezetet, ám szakrális üzenetet is közvetít, mert a keresztény művészetben - köztudomásúan - az életfa Krisztusnak ágakat hajtó keresztfáját testesíti meg. 1 A középkor nagy vívmánya a vízi energiának különböző ipari gépek működtetésére történő felhasználása. A vízikerék tengelyére szerelt bütyökkel (bütykös vezérlőtengely) a vízimalmok forgómozgását emelő mozgássá alakították át. A kalapáló-, dróthúzó-, fűrész-, érczúzó stb. malmok sokszorozhatták meg az addig ember által kifejthető energiamennyiséget és az ez idáig bucavasból, emberi erővel kovácsolt félkésztermék (négyzetvaspálca, laposvas, vaslemez, stb.) előállítása a gépek segítségével hallatlan fejlődést hozott az ipari termelékenységben, a technikai haladás lendületében. Lehetővé tette többek között a pántokkal erősített faajtók helyett a vaslemezzel burkolt ún. vasajtók elterjedését is. Nem csupán sokszínűbbé vált e művesség, de biztonságosabbá tette az építményeket is. A vasajtók elterjedésének súlypontja Közép-Európa. Ausztriában, Németországban, Csehországban, Magyarországon, valamint lengyel területen számos dekoratív alkotás lelhető fel. A hazai vasajtók közül a rudabányai református templomé a legszebb külföldi kapuknak méltó versenytársa. Ma a miskolci Hermán Ottó Múzeumban van, a templomon pedig műanyagból öntött másolata látható. Heraldikai jelekkel (többek között az Anjouk patkót csőrében tartó struccos sisakcímerével, melyet Nagy Lajos használt előszeretettel és ami jelenleg kormeghatározó is) és egyéb ornamentikával, maiusculás (nagybetűs) felirattal hangsúlyozott kapu bizonyíték a honi vasművesség 14. századi magas színvonalára, nemkülönben a tervezői leleményességre. A rudabányai ajtóhoz hasonló szerkezetű és korú a leleszi (Leles, Szlovákia) premontrei prépostsági templom sekrestyéjének ajtaja. Az előbbieknél primitívebb kivitelű, ám egyedi jellegzetességet mutat az a vaskapu, amelyen az íveket sugarasan metsző pántok végei stilizált emberi kézre emlékeztetnek. A pántokat és közeit díszítő félholdakat, csillagokat, rozettákat vaslemezre szegecselték. Az álljt parancsoló védőén széttárt kéztartásnak mágikus jelentéstartalma egyértelmű: szimbolikus erejével óvjon. A13. század derekán kontinensünk egyes nyugati országaiban már használják az odort, a domború díszek homorú formában történő kovácsolásának eszközét, a 14. századra alkalmazása általános gyakorlattá lesz, csakúgy miként a felület megdolgozásánál már élnek a vonalas, gerezdes, hullámos bemetszésekkel, de használják a hasítást, rögzítéseknél pedig a tűzi hegesztést, a gyűrűs kötéseket és a szegecselést. A gótika fénykorára ismertté válik - a tűzi kovácsolás mellett - a hideg-