Dr. Lengyel Károly: Amíg az öntödéből múzeum lett... Kiszely Gyula, az Öntödei Múzeum alapítója emlékére (Öntödei múzeumi füzetek 5., 1999)
hászati Múzeum adná. Ez által, valamint a kirendeltség elhelyezésével az LKM magára vállalná a fenntartás költségeit. A nemes gondolatnak megnyerték Gácsi Miklósnak, az LKM akkori főmérnökének és Szilágyi Istvánnak, az Országos Műszaki Múzeum elődjének tekinthető, a Művelődésügyi Minisztérium fennhatósága alatt működő Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport vezetőjének a támogatását. Kiszely Gyula ebben az időben az LKM Kereskedelmi Főosztályának budapesti Kereskedelmi Kooperációját vezette, egyben az 1956-ban általa alapított Kohászati Történeti Bizottság titkári teendőit is ellátta. A bizottság, amelynek legalitását és a működtetéséhez szükséges anyagiakat a kohó- és gépipari miniszter, ill. az LKM vezérigazgatója biztosította, alapvetően a Központi Kohászati Múzeum segítésére, a kohászati forráskutatás, történetírás és régészeti munka támogatására jött létre. Kiszely Gyula a Központi Kohászati Múzeum létrehozása során szerzett tapasztalatok birtokában kezdi meg azt az ötéves küzdelmet, amelynek eredményeként 1969. szeptember 24-én megnyílik majd Európa első Öntödei Múzeuma. Az érdemi tárgyalások megkezdéséhez mindenekelőtt meg kellett szerezni ár. Énekes Sándornak, az LKM akkori vezérigazgatójának engedélyét. Ennek érdekében 1964. április 18-án Baán Istvánnal, az LKM Vállalatfejlesztési Főosztályának vezetőjével közösen egy feljegyzést juttattak el az igazgatósághoz, amelyben körvonalazták a teendőket. Dr. Énekes Sándor május 15-én szóban hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Fővárosi Tanáccsal és a műemlékvédelmi szakemberekkel megkezdődhessenek a tárgyalások. Csak annyi kikötése volt, hogy a vállalatnak ez az egész akció minél kevesebb pénzébe kerüljön. Az egyik legfontosabb feladat az volt, hogy az épületegyüttest műemlékké nyilváníttassák. Ennek érdekében május 25-én került sor a Művelődésügyi Minisztériumban arra a megbeszélésre, amelyen Kz'ss László, a Múzeumi Főosztály főelőadója, Kubinyi Ilona, Szilágyi István, Szanyi József, a Fővárosi Tanács Műemléki Felügyelőség osztályvezetője és Kiszely Gyula vett részt. A megbeszélésen és az azt követő helyszíni szemlén teljes egyetértés alakult ki az alábbi feladatok elvégzését illetően: - az Öntödei Vállalat által április 28-án bejelentett műszaki emlék jellegű tárgyakat mielőbb védetté kell nyilváníttatni. Ezt a Művelődési Minisztérium május 29-én kelt levelében meg is tette 16 tételben felsorolva a védetté nyilvánított tárgyakat, többek között a kupolókemencéket, a vasszállító kocsikat, a homokkeverőt, mintákat, formaszekrényeket stb.,