Mikus Károlyné - Szántai Lajos: Megemlékezés Gábor Áron halálának 150. évfordulójáról (Öntödei múzeumi füzetek 4., 1999)

által szerkesztett Esti Lapok 1849. március 17-i száma arról számolt be, hogy „január óta Gábor Áron számos ágyút öntött, csak egyszerre 16 darabot vittek az ő kezéből Bemhez". A hadseregszervező Az ágyúkhoz tüzérekre volt szükség, ezért Gábor Áron az ágyúgyártás mellett rendszeresen ellátta a tüzérek kiképzését is. Főleg kézdivásárhelyi diákokat képzett ki, közülük igen sok kiváló tüzértiszt került ki. A tüzérség a csatában olyan sikeresen működött, hogy egyes osztrák lapok abban az időben olyan híreket terjesztettek, mely szerint a magyarokat francia tüzérség segíti. A Gábor Áron által szervezett első székely hatfontos ágyúüteg személyzete 36 tüzérből állt, az ütegben hat löveg volt. A tüzérek között sok enyedi diák is volt. Nagy Sándor tüzér hadnagy, Gábor Áron segédtisztje, 1849. június 28-án kelt levelében ezt írta Tordán levő szüleinek: „Kézdivásárhelyt van ágyúöntő, lőpor, salétrom, gyutacs, gyucsa (ágyúgyújtó) és töltéskészítő gyár. Minden héten 3-4 ágyút öntenek és azokat folytonosan szerelik. Ezt nagyrészt Gábor Áronnak lehet köszönni. Gábor Áron a tábor lelke, nála nélkül mondhatni semmit sem érünk. Ő a legnépszerűbb és értelmesebb ember, ki képes lelket önteni a katonaságba." 1849. márciusában felmerült egy Kolozsváron felállítandó ágyúgyár gondolata is. Ekkor Csány László országos kormánybiztos Gábor Áront Kolozsvárra rendelte megbeszélésre. Gábor Áron azonban elfoglaltsága miatt nem mehetett el, és ezt Németh László kormánybiztos Csány Lászlóhoz küldött jelentésében azzal indokolta meg, hogy „Gábor Áron jelenlétére Háromszéken szükség van, mert az ellenség beütésétől tartani kell, és a nép ezt az embert úgy nézi, mint védangyalát, ki a veszély perceiben mindenütt ott vala, ahol a szükség, ha ő távol lenne a szélekről, ellenséges mozgalmak történnének, bajosan tudnók tájékozni magunkat" [9]. Ugyanebben az időben Gál Sándor ezredes, az egész székely haderő főparancsnoka, április U-i jelentésében azt írta az országos kormánybiztosnak, hogy Háromszéken van a legnagyobb szükség Gábor Áronra, aki irányítója a védelemnek, a kárpáti szorosokban az ágyúk elhelyezésével van elfoglalva, bejár Moldvába a cári csapatok mozgásának megfigyelése céljából, és legalább 12 ágyút kell felszerelnie, ezek mellé tüzéreket begyakoroltatnia, azonkívül pedig Hermány vashámorában az ágyúöntést meg kell kezdenie. így még legalább nyolc napig nem mehet Kolozsvárra. Később Gábor Áron elment Kolozsvárra, de nem