Mikus Károlyné - Szántai Lajos: Megemlékezés Gábor Áron halálának 150. évfordulójáról (Öntödei múzeumi füzetek 4., 1999)

7. ábra. Gábor Áron halála. Gyárfás Jenő festménye járt eredménnyel, mert sem az időt, sem a helyet nem találta alkalmasnak az ágyúgyár felállítására: a kolozsvári mesterek a drágaságra hivatkozva olyan igényekkel léptek fel, amit teljesíteni nem tudott. Gábor Áron munkájával és hősies magatartásával olyan nagy tekintélyt szerzett, hogy 1849. március 24-én Bem József tüzér őrnagyi rangra emelte. Ez év május 4-én Csányi László Magyarország és Erdély teljhatalmú országos biztosa nyílt rendelettel Gábor Áront az összes székelyföldi hagyigyárak igazgatójává tette meg. Ugyanakkor 60 000 forintos segélyt utaltak ki a kézdivásárhelyi gyár fejlesztésére. Erről az utazásról Gábor Áron egy május 12-én kelt levelében számolt be Turóczi Mózesnek. Közölte azt is, hogy hazaérkezése után az ágyúgyár mellett egy röppentyűgyárat is létesíteni fog, majd a röppentyű készítéséhez felvilágosítást és tanácsokat adott [4]. A levélben azt is közölte, hogy hazafelé menet megáll Nagyváradon, és megnézi az ottani röppentyűgyárat. Ide először nem engedték be, de pár nappal később minisztériumi utasításra mégis bejutott, és tanulmányozhatta a röppentyűgyártást. Nagyváradról hazafelé menet Gábor Áron megtekintett még néhány ipari létesítményt, majd június elején hazaérkezett Kézdivásár-