Szabó Attila: Repüljünk! A repülés és az űrhajózás története (Budapest, 1994)

Gyorsabban, egyre gyorsabban... A helikopter megszületésének időpontjában a légcsavaros repülőgépek már elérték lehetséges legnagyobb sebességüket. A leggyorsabbak egy óra alatt akár 800 km megtételére is alkalmasak. Légcsavarral működő repülőgép ennél gyorsabban nem tud repülni. A technika fejlődése azonban nem állt meg. A tudósok a hagyományos légcsavarral fölszerelt motoros gép mellett megalkották a sugárhajtóműves vagy más néven gázturbinás repülőgépet. Ez már külsőleg is jelentősen eltér légcsavaros elődeitől. Az új gépcsalád tagjainak hosszú, szivar alakú, elnyújtott törzsük, vékony szárnyuk és hegyes orruk van. Felülről nézve inkább nyílra emlékeztetnek. Ez a forma szintén hozzájárul a nagy sebesség eléréséhez, amely a hangsebesség sokszorosa is lehet. A mai repülőgépek sok üzemanyagot fogyasztanak, és elég hangosak. Néhány változatuk szárnyaik mozgatására is képes. A szárnyak hátrahúzásával nőhet a repülőgép sebessége. Ha lassabban akar repülni - pl., hogy leszállhasson -, akkor előremozgatja szárnyait. Az első repülőgép, amely hangsebességgel, tehát kétszer gyorsabban repült, mint légcsavaros társai, negyven évvel ezelőtt készült el. Önálló felszállásra nem volt képes, ezért egy nagy teherbírású repülőgép hasa alá szerelték. Ez vitte magával, mint kenguru a fiát sok kilométeres magasságba. Ott fenn a kis repülőgépet, miután pilótája elfoglalta benne a helyét, leválasztották a hordozó repülőgépről. Gyors süllyedése közben felgyorsult, majd begyújtották a hajtóművét, és ezután már vízszintesen repült egyre gyorsabban és gyorsabban, a hangnál is sebesebben. Ekkor a földön óriási dörrenés hallatszott, mintha az ég zengett volna. De a repülőgépnek nem történt baja, nyugodtan repült tovább. A tudósok megmagyarázták, hogy a dörrenés - amit hangrobbanásnak nevezünk - mindig hallható, ha a repülőgép gyorsabban repül a hangnál. A repülő tárgy előtt összenyomódó levegő okozza ezt a robbanásszerű hangot. Ezt mi is halljuk, ha nagy sebességű vadászrepülőgépek szállnak el felettünk. Olykor még az ablakok is megcsörrennek a hangrobbanástól. A mai korszerű utasszállító repülőgépek A már jól működő sugárhajtóműveket a repülőgépgyártók felszerelték a nagyméretű utasszállító gépekre. Ezek a légi járművek órák alatt jutnak el több száz emberrel a fedélzetükön egyik földrészről a másikra. A repülőgépgyártók számítása bevált, mert a repülőutak népszerűsége tovább nőtt. Az üzletemberek és kereskedők a drágább útiköltséget is szívesen megfizetik azért, hogy minél előbb eljussanak egy-egy fontos tárgyalásra, üzletkötésre. A földrészek közötti menetrend szerinti járatokat már a sugárhajtású repülőgépek megjelenése előtt bevezették. Előfordult azonban, hogy a bonyolult és drága repülőgépek meghibásodtak. Ilyenkor javításra le kellett szállniuk. Ha az egymotoros repülőgép repülés közben pl. az óceán fölött hibásodott meg, akkor a pilóta csak a vízre tudott leszállni. A baj elkerülhetetlen volt, különösen akkor, ha a közelben nem tartózkodott hajó. Ennek megelőzésére a nagy repülőgépeket legalább három vagy négy motorral szerelik föl. így egy-egy motornak kevesebbet kell dolgoznia, ami növeli az üzembiztonságot. Annak a lehetősége pedig csekély, hogy egyszerre két vagy három motor meghibásodjon és leálljon. Ezért a többmotoros vagy több hajtóműves repülőgép igen biztonságos.