Valkár István: Fel a vitorlát! A hajózás története (Budapest, 1994)

hosszú kötelekkel, gőzcsörlővel húzta volna maga felé a hajókat. Mások a csörlőt a hajókon kívánták elhelyezni, hogy az önmagát húzza fel egy rögzített pont felé. Ez utóbbi gondolat a lánchajózás néven végül alkalmazást nyert a gyakorlatban is és az erős sodrású, zátonyos folyamszakaszokon - amíg jobb megoldást nem találtak - remekül bevált. A lánchajózás lényege, hogy a folyó medrébe kötelet, a későbbi kísérleteknél láncot fektettek, és a hajó ezt felcsévélve haladt előre. Az első ilyen megoldás még a gőzgép előtti időkből egy francia feltaláló nevéhez fűződik. A XIX. században Franciaország folyóin sokfelé próbálkoztak vele, de sehol sem volt hosszú életű. Magyarországon a XIX század második felében Dévény és Pozsony, majd Esztergom és Visegrád között fektettek a Dunába láncot a kapaszkodó hajóknak. Hajóvontatók a Duna mentén. Dunai hajó vontatása lovakkal.