Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Debreczen - Hajdunánási vasút

562 Rebreczpn-hajdunánssi »M«t 42. §. A társulat a rendelkezési állapotban levő állami hivatalnokok és kiszolgált ugy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altisztek alkalmaztatására vonatkozólag, az 1873 : IT. förvényczikkben foglalt határozmányoknak van alávetve. A társulat megalakulását követőleg, megalakult a közgyűlés által választott igazgatóság és felügyelő-bizottság is, — az igazgatóság elnökévé Simon ffy Imre kir. tanácsos, Debreczen sz. kir. város polgármestere választatván meg, kinek Dr. Király Ferencz és Gyögy Endre igazgatósági tagokkal egyetemben, legfőbb érdeme van a vasut létrejövetele körül. — Az igazgatóság első ülésében a társulat budapesti képviselőjéül György Endre igazgatósági tag választatott meg, a megindítandó épitési munkálatok műszaki felügyelete és ellenőrzésével pedig Balogb Mihály igazgatósági és Steinberger Gyula felügyelő-bizottsági tag bízattak meg. A vasútvonal részletes terveit a közigazgatási bejárás elrendelése végett az igazgatóság 1883 év szeptember bavábau terjeszté fel a közmunka és közlekedési m. kir. rainisteriumhoz, mire a közigazgatási bejárás a nevezett ministerium rendeletéből Gyöngyösy János osztálytanácsos vezetése alatt 1883. évi október hó 17., 18. és 19. napjain megejtetvén, az ezen alkalommal létrejött megállapításokhoz képest, a bizottság vezetője a bejárt vasútvonalra az épitési engedélyt élő szóval megadta, mely engedély a közmunka és közlekedési m. kir. ministerium által, a közigazgatási bejárás eredményének helybeuhagyása mellett, 1883. évi november hó 29-én megerősíttetett. Megjegyzendő e helyütt, hogy a vasútvonalnak a 0 szelvénytől a 30-ik szelvényig terjedő részét, a m. k. államvasutak debreczeni állomásába eredetileg tervezett beágazás megváltoztatása czéljából, a vasut igazgatósága újólag tanulmányozás alá vétette, minek folytán e vonalrész a közigazgatási bejárásból kizáratott. E vonalváltoztatás tervével a társulat 1883. év november hó első napjaiban elkészült és közié azt Debreczen sz. kir. város hatóságával, mely részről azonban a tervezett vonalváltoztatás ellen óvás emeltetvén, a közmunka és közlekedési m. k. ministerium a fölmerült ellentétek kiegyenlítése végett 1883. év november hó 30-ára elrendelte e vonalváltoztatás közigazgatási bejárását. E bejárás a mondott napon megtartatott, annak eredménye felett azonban még nem hozatott határozat. A 42 "5 kilométer hosszban tervezett Debreczen-hajdunánási helyi érdekű vasut, az eredeti tervezet szerint a Debreczenben léte sitendö külön pályaudvarból, — a mely a m k. államvasutak ottani állomásával egy a Budapest felőli oldalon bevezetendő külön kapcsoló vágánynyal lesz összekötve, — fog kiindulni, s Debreczen sz. kir. város, Alsó-Józsa község, Szent-György puszta, Hajdu-Böszörmény, Hajdű-Hadház, Hajdü-Dorogb és Hajdú-Nánás városok határain áthaladva, az utóbbi város mellett építendő állomásban fog végződni. A közigazgatási bejárás megállapításai szerint a vasútvonalon négy állomás fog építtetni, u. m. Debreczen sz, kir. város határában,