Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Rétszilas-szegszárdi vasút

Budapest-pécsi vasut. 407 Á felülvizsgálat engedélyesek kérelmére a pályá megnyitása után azonnal megtartandó. 29. §. Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek. Az engedélyokmány kiadását követőleg, a szárnyvonal közigazgatási bejárása a közmunka és közlekedési m. kir. ministerium rendelete folytán G y ö n gy ö s y János osztálytanácsos vezetése alatt 1883. évi május hó 4., 5., 6., 7. és 8-ik napjain megejtetvén, a vasútvonal épitésére a bizottság vezetője az engedélyt a helyszínén élő szóval megadta, mely engedély a közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium által, a közigazgatási bejárás eredményének helybenhagyása mellett, 1883. évi juuius hó 17-én megerősíttetett. — A szárnyvonal épitése a közigazgatási bejárás után nyomban megkezdetett, az épités kivitelével egysegárak alapján kisebb vállalkozók bízatván meg. A tényleges épitési összköltség az engedélyezési tárgyalás alapjául szolgált költségelőirányzat szerint 1.430,000 frttal vétetett fel, mely költség az egyes épitési munkanemekre a következőleg volt felosztva: Földbeváltás .. 100,000-— frt. Alépítmény 310,000-— » Felépítmény 640,000 — » Magas építmény ... 130,000-— » A pálya beosztása, jelzők 12,000'— » Épitési leltár ...... 5,000'— » Üzleti eszközök 110,000'— » Különféle költségek 25,000-— » Épités vzetése 50,000'— » Időközi kamatok 48,000-- » összesen 1.430,000 • — frt, vagyis az 54-7 kilométer bosszú szárnyvonal után kilométerenként 26,142 frt. A szárnyvonalon különös épitési nehézségek nem fordultak elő, a műtárgyak nyilasai a 10 méteren alól vannak s csakis a szegszárdi határban volt a Sárviz-csatorna felett egy 50*0 n éter nyílású bid előállitandó. A kedvező talajviszonyok és időjárás folytán a pálya épitése gyorsan baladván, nem egészen bét hónap alatt befejeztetett, s az 1883. évi november bó 26 és 27-én Vörös László ministeri titkár vezetése alatt megtartott mütanrendőri bejárás alkalmával kiadott engedély alapján 1883. évi deczember hó l-én a közforgalomnak nagy ünnepélyességgel megnyittatott. A szárnyvonal a budapest-pécsi vasut rétszilasi kitérő állomásából indul ki s a Fehérmegyei Sárszentmiklós, Czecze, Vajta, továbbá a Toluamcgyei Bikács, Nagy Dorogh, Kajdacs, Gindly-család, Simonmajor, Tolna, Mözs és Szegzárd községek határain áthaladva, a Szegzárd mellett elhelyezett állomásban végződik. Az 54-7 kilométer hosszú szárny-