Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Rétszilas-szegszárdi vasút

498 Budapest-pácul Tasut. vonalon hét állomás és egy rakodó építtetett, a következő községek mellett és elnevezéssel: u. m. Czecze, Vajta, Nagy-Dorogh, KölesdTengelicz, Hidja-Apáthi, Fáczánkert (rakodó), Tolna-Mőzs, Szegzárd. A budapest-kelenföld-pécsi vasut forgalmának emelésére a szárnyvonal kiépitése mindenesetre előnyösnek jelezhető, a mennyiben a szárnyvonal által átszelt vidék mezőgazdasága s bortermelése a fejlettség magas fokán áll. A vállalati hálózatnak másik irányban való folytatását a dunaparti szárnyvonal képezné. A budapest-kelenföld-pécsi vasut engedély-okmányának 21. §-a d) pontjában ugyanis az engedélyeseknek megadatván a jog a budapest-kelenföldi állomásból a Duna jobb partjáig egy szárnyvonalat vezetni, 1882. évi október havában engedélyesek már bemutatták a közmunka és közlekedési m. kir. ministeriumhoz a szárnyvonal tervezetét, kérelmezvén a közigazgatási bejárás elrendelését, s ez alapon az épitési és üzleti engedély kiadását. Az 1882. évi deczember hó 12-én Gyöngyösy János osztálytanácsos vezetése alatt megtartott közigazgatási bejárás alkalmával, az engedélyesek által indítványozott irány elvetésével, a vonal iránya olyként állapíttatott meg, hogy az a budapest-kelenföldi állomásból kiindulva, a 30-ik szelvényig a budapesti összekötő vasut északi oldalán s közvetlen e pályatest mellett vezettetnék, s innen északfelé szabályszerű körben haiadva, érné el a Dunapartot, hol a pályaudvar a Sárosfürdő közelében, a tervezett nagy körúti hid és az összekötő vasut között helyeztetnék el 45 516 méter szélességben és a Duna sempontja felett 8'26 méter magasságban. Ámbár a közigazgatási bejárás alkalmával az építkezési intézkedések az engedélyések egyetértésével lettek megállapítva, mindamellett, tekintettel a fővárosi közmunkatanács és a főváros hatósága által a fővárosi szabályozási terv fentartása szempontjából támasztott, s az engedélyesekre aránytalanul nagy költségeket háritó követelményekre, engedélyesek a szárnyvonal épitését egyelőre elhalasztván, arra nézve a közmunka és közlekedési m. kir. ministerium engedélyesek kérelme folytán az épitési engedély kiadását is felfüggesztette. A 4 2 hosszú, szabványos vágánynyal kiépítendő szárnyvonal kiválólag köszénszál litás czéljaira szolgálna. Épitési töke. Engedélyezett tényleges épitési költség: a fővonalra 11.000,000 frt a rétszilas-szegszárdi szárnyvonalra 1.430,000 » összesen. 12.430,000 írt vagyis kilométerenkint a) a fővonal után 55,000 frt 5) a szárnyvonal után 26,142 frt egész vonal után. Társulati alaptöke. Engedélyezett névleges alaptöke 15.700,000 frt. Ezen névleges összegben a rétszilas-szegszárdi szárnyvonal névleges alaptőkéje 1.700,000 frttal benfoglaltatik.