Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

A vasutügy 1881. érben. xxx IX 2. §. A pénzügyminister, mint ezen vasút által érintett államkincstári javak kezelője, az 1880 évi XXXI. t.-cz. 7. §-a alapján felhatalmaztatik, hogy 300,000 frt értékben sineket, valamint köt- és egyéb felszerelési vasanyagokat bocsáthasson a társulat rendelkezésére s fizetésül megfelelő mennyiségű törzsrészvényeket fogadhasson el. 3. §. E törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka és közlekedésügyi, — az állami hozzájárulás s ezzel kapcsolatos kérdések tekintetében pedig a pénzügyminister bizatik meg. Ezen törvényczikk, s az azzal beczikkelyezett engedélyokmány alapján a nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekű vasút épitése 1882 évi márczius hó vége felé megkezdetvén, 13 hónap alatt befejeztetett s a pálya 1883 évi julius hó 8-án a közforgalomnak megnyittatott*). A fennebb felsorolt, szoros értelemben vett vasúti törvényeken kívül, közelről érintik még a vasúti vállalatok érdekeit az 1881 évben alkotott következő két t.-cz., u. m,: 1. Az 1881. évi XLI. t.-cz. a kisajátításról. (Szentesítést nyert 1881 évi május bó 29-én, kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1881 évi május hó 31-én.) Az általános érdekű czélokra szükséges kisajátításokról szóló 1868 : LV. t.-cz.-ben több oly határozat foglaltatváu, melyeknek hiányai e törvény létrejövetelekor elöreláthatók még nem voltak, de melyeknek tarthatlanságát e törvény eddigi alkalmazása közben szerzett tapasztalatok teljesen bebizonyították, szükségessé vált e törvényt megfelelően módosítani. E czélból már az 1876. évben egy novellaris törvényjavaslat készült a közmunka és közlekedésügyi m. kir. ministeriumban. Időközben azonban a fővárosi kisajátításokról szóló 1868 : LVI. t.-cz. hiányai is mindinkább kitűnvén, sőt e t.-cz. módosítását a leginkább érdekelt fővárosi közmunkák tanácsa is élénken sürgetvén, legczélszerübbnek találtatott az egyforma eljárás rendszeresítése s az eddig tapasztalt érdemleges és alaki nehézségek megszüntetése czéljából egy egészen új, és pedig oly irányú kisajátítási törvény megalkotása, mely egyfelől ugy az általános, valamint a fővárosi kisajátításokra vonatkozó intézkedéseket szabályozza, másfelől pedig kiterjeszsze a kisajátítási jogot a fővároson kivül, az ezen jogot eddig nélkülözött többi városok és községekre is, oly esetekben, midőn községi érdekű, máskép végre nem hajtható létesítményekről van szó. Ehhez képest az üj kisajátítási törvénybe a korábbi két törvényuyel szemben a következő űj határozatok vétettek fel: 1. Azon czélok, melyekre a kisajátitás megengedhető, az űj törvényben részletesebben vannak elősorolva s szabatosabban körülirva. *) Lásd: a nagy-kikinda-nagy-becskereki vasút engedélyezésének és építésének történetét a jelen wü 378—402 lapjain.