Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

XL A TMutiijy 1881. GTbnn. 2. Az új törvény szerint nemcsak ingatlanok, mint a korábbi törvények szerint, hanem bizonyos jogok is kisajátithatók, igy egyebek közt a vasutak részére szükséges italmérési jog, mely intézkedést nem annyira a vállalat, mint inkább az utazó közönség érdeke megkövetelte. 3. A tűztávolságok, melyek korábban a vállalat kivitelénél alig indokolható nehézségeket idéztek elő, a műszaki tudomány mai állásának s az e részben szerzett tapasztalatoknak megfelelően kiterjesztettek, a nélkül azonban, hogy ez által a tulajdonosok érdekei szem elöl tévesztettek volna. 4. A kisajátítási terv megállapítása körüli eljárás határozottabban szabályoztatik s lehetővé tétetik, hogy egyes birtokosok minden alapos ok nélkül a vállalat gyors létesítését ne akadályozzák. 5. A kártalanítási ár megállapítását illetőleg, czélszerübb intézkedések tétetnek, a mennyiben például a bíróságok, az árt illetőleg nincsenek, mint eddig, a szakértők véleményéhez kötve, továbbá a mennyiben az első bírósági ítélet ellen, e javaslat szerint a dologérdemére nézve is van felebbezésnek helye. 6. A bélyeg- és illetékmentesség kérdése, melyre nézve a fennállott általános kisajátítási törvényben foglalt határozatok más, e részben fennálló szabályokkal ellentétben voltak, megfelelően szabályoztatik. 7. Ideiglenes kisajátítások időhöz vannak kötve s az e részbeni eljárás a korábbinál szintén határozottabban szabályoztatik. 8. Rendkívüli árvízveszély és háború idején, valamint közlekedések megszakítása esetében sürgősen szükséges területeknek rögtöni elfoglalása lehetővé tétetik. 9. A kisajátítási eljárás valamennyi kisajátításokra nézve egyenlővé tétetvén, az álíal a fővárosi kisajátítási törvény azon czélszerütlennek bizonyult határozmányai, melyek a kisajátítás elrendelése körüli nehézkes eljárásra, a felszólamlásra és az esküdtszéki intézményre vonatkoznak, érvényen kivül helyeztettek. 10. E törvény kit rjed a magyar korona összes területére azon esetekben, midőn a kisajátítás oly vállalatok vagy építkezések czéljaira eszközlendő, melyek a magyar korona országai közös törvényhozásának avagy kormányának hatáskörébe tartoznak. 2. 1881. évi LXI. t.-cz. a vasutak és csatornák külön összpontosított telek könyvezéséröl szóló 1868. évi I. t.-cz. módosítása és kiegészítése tárgyában. (Szentesítést nyert 1881 évi junius hó 1-én, kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1881 évi junius hó 1-én.) Ezen t.-cz. a központi telekkönyvezési nem fekteti új alapokra, hanem csak azon hiányokat igyekszik pótolni, melyek az 1868 évi I. t.-cz. gyakorlati alkalmazásánál felmerültek.