Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Szathmár - Nagybányai vasút
SlatWir-nagybányai vasut. törzsrészvénytökének még fedezetlen része elhelyezve legyen, mely hozzájárulás engedélyezése esetén a vállalat megalapítását mi sem gátolta volna, a mennyiben egyfelől az akkoron fennállott magyar vasúti bauk-részvénytársulat késznek nyilatkozott az 558,000 forintnyi elsőbbségi részvénytőkét teljes névérték szerint az esetre átvenni, ha 6%-al kamatozó s 32 év alatt törlesztendő részvények bocsáttatnak ki, s ha az elsőbbségi töke tartalékalapúi 5%al, vagyis 27,900 forinttal felemeltetik, — másfelől pedig Scbwarcz Ármin épitési vállalkozó kötelezöleg kijelenté, hogy kész a vasut építését az előirányzott 930,000 forintért elvállalni, ba az építéssel még az 1880 év folyamán megbízatnék. A magyar északkeleti vasut igazgatósága az államkincstárnak a vasut épitési költségeihez nagyobb mérvben való hozzájárulását főleg azon alapon igényelte, mert a vasut kiépítése esetén Szathmár és Nagybánya városok közt a postaszállitásra szükségelt évenkénti 12,000 frtnyi kiadás meg lesz takarítható. Ugyanezen alkalommal az igazgatóság a vasut várható bevételeit kereken 63,000 frttal, — valószínű üzleti kiadásait pedig 85,720 frttal hozta számításba, minélfogva a vasut 13,720 frtnyi üzleti hiánynyal küzdött volna, minek elkerülése végett azonban az igazgatóság azon további kedvezményt kérte a kormánytól, hogy az új vasúton a m. északkeleti vasut díjtételeinek kétszerese legyen szedhető, mely esetben mintegy 136,000 frtnyi évi bevételre lehetvén kilátás, az üzletjövedelmi fölösleg 4-3,280 frttal lett volna felvehető, s igy fedezetet nyert volna nemcsak a vasúti bank által átveendő 558,000 frtnyi elsőbbségi -kötvényeknek 6 ü/<r o s évi kamat és 32 évi törlesztési időtartam alapján 39,619*31 frtot tevő évjáradéka, — hanem még a törzsrészvények kamatjaira is 3660 frt maradt volna fenn. A segélyezés iránti kérvényt követőleg, a m. északkeleti vasuttársulat igazgatósága 1880 év november havában már az épitési és üzleti engedély kiadásáért folyamodott a közmunka és közlekedési in. k. ministeriumboz, mire az engedélyezési tárgyalás 1880 évi november hó 25-én megtartatván, az engedélyezés feltételei megállapittattak, a 930,000 frttal előirányzott épitési költség 960,000 frtra felemeltetett s miután a m. k. pénzügyministerium a bánya- és erdőkincstár részéről 120,000 frtnyi, a postakincstár pedig a posta ingyenes szállítása fejében szintén 120,000 frtnyi hozzájárulást biztosított, a közmunka és közlekedési m. k. minister 1881 év május havában benyujtá a vasut engedélyezése iránti törvényjavaslatot*) a képviselőházhoz, mely javaslat a képviselőházban 1881 évi május hó 20-án, — a főrendi házban pedig 1881 évi május hó 23-án letárgyaltatván és elfogadtatván, annak alapján megalkottatott az 1881 évi XLVIII. t.-cz., s azzal a Szathmártól Szinyérvárallyán át Nagybányáig vezető helyi érdekű vasut kiépítése tárgyában előterjesztett *) Az engedélyezés, bár tisztán helyi érdekű vasut forgott szóban, azért volt a törvényhozás elé viendő, mert állami hozzájárulás engedélyezése hozatott javaslatba.
