Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Nagy - Kikinda-Nagy - Becskereki vasút

396 Nagy-kikinda-nagy-bccskcreki vasút. lésen vaió részvételre. A kormány a társulat közgyűlésein szavazatát a birtokában levő részvények arányában gyakorolja, részvényeit pedig letenni nem tartozik. 18. §. A rendes közgyűlés évenkint egyszer, még pedig az esztendő első felében a társulat székhelyén*) tartatik. A közgyűlés egybehivása a kereskedelmi törvény 178. és 195. §§-aiban emiitett esetek kivételével az igazgatóság által történik. Az igazgatóság rendkivüli közgyűlést bármikor hívhat egybe, ha annak szükségét látja. Rendkivüli közgyűlést egybehívni kell, ha az alaptöke egy tizedrészét képviselő részvényes, vagy részvényesek, részvényeinek azonnali**) lététele s az ok és czélnak megjelölése mellett, a közgyűlésnek összehívását követelik. 19. §. Minden közgyűlés megtartását megelőzőleg legalább négy héttel a 6. §-ban megjelölt lapokban közzéteendő egyszeri hirdetmény által hivatik össze, melyben a közgyűlés helyisége, ideje és tárgyai kiteendők. Az évi mérleg, valamint az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentései a kereskedelmi törvény 198. §-a értelmében a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal a társulat hivatalos helyiségeiben közszemlére kitétetnek és az időn belül nyomtatott példányokban is minden részvényes rendelkezésére bocsáttatnak. 20. §. A személyesen meg nem jelenő részvényesek magukat szavazati joggal biró más részvényes által képviseltethetik, ki magát az igazgatóság által megállapított minta szerint kiállított meghatalmazással igazolni tartozik. Kiskorúak vagy gondnokság alatt állók törvényes képviselőik által, községek és testületek vagy nyilvános intézetek előjáróik által, kereskedő czégek, részvénytársaságok vagy szövetkezetek, czégjegyzésre jogosított képviselőik által képviseltethetik magukat, habár a képviselő maga nem is részvényes. 21. §. A közgyűlés határozatképes, ha legalább bét személyesen vagy meghatalmazott által képviselt részvényes a kibocsátott részvények tizedrészét letéteményezte. Ha a közgyűlés a határozatképesség ezen kellékével nem bir, azonnal új közgyűlés hivandó össze, mely azonban a kihirdetéstől számitott 10 napra tehető. A második közgyűlés a megjelent részvényesek által képviselt részvények számára való tekintet nélkül, jogositva van mindazon tárgyak felett határozni, melyek az első közgyűlés közzétett tárgysorozatában benfoglaltattak. 22. §. Minden szavazatképes részvényes, ki a rendes közgyűlésen a társulat ügyeire vonatkozó indítványt tenni kiván, azt legkésőbb február l-ig írásban az igazgatóságnak bejelenteni tartozik, hogy az a közgyűlést egybehivó hirdetményben, a közgyűlés napirendjébe felvétethessék. Oly tárgy felett, mely a közgyűlést egybehivó hirdetménybe felvéve nem lett, határozni nem lehet. Kivételt ezen szabály alól csak egy újabb közgyűlés egybehivása iránt tett indítvány képez. 23. §. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, ennek akadályoztatása esetében az igazgatóság által saját kebeléből e czélra megválasztott tag elnököl. 24. §. Minden közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, melybe a jelenlevő részvényesek nevei és az általuk képviselt részvények száma felveendő. A jegyzőkönyv az elnök, a jegyző és a közgyűlés által az elnök ajánlatára a jelenlevők sorából kiküldendő két részvényes által aláirandó és az igazgatóság által eredetiben, vagy hiteles másolatban az illetékes kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknek, valamint a közmunka és közlekedésügyi és pénzügyi ministeriumoknak beterjesztendő. (Keresk. törv. 108. §.) A közgyűlés határozatai általános szótöbbséggel hozatnak. Szavazatok egyenlősége esetében azon indítvány emelkedik határozattá, melyhez az elnök járult. Az alapszabályok módosítását, vagy a társulatnak más társulattal való *) Az 1S83 évimájus hú 26-án tartott közgyűlés által hozott határozat szerint, »a társulat székhelyén« szavak az alapszabályokból kihagyattak. **) Az 1883 évi május hó 26-án tartott közgyűlés az »azonnali« szót az alapszabályokból törölte.