Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad csanádi vasút. 367.3 A helyi viszonyok által indokolt ezen kiadási többleten kivlll, a kisajátítással járó nehézségek okozták azt is, hogy a földmunka, mint említve volt, több határban nem a tavaszi legalkalmasabb időben, hanem később eszközöltetett, s igy többe került. De ezen kivül jelentékenyen növelte a földmozgósitási költségeket az is, hogy a marosi ártérben, azombori, deszki, s z ő r e g i határban és a vonalnak számos más helyein az előirányzott pályaszin a bejárás folytán emeltetett. Nem egyedül ezen tényezők okozták azonban magát a lényeges külörubséget, mely a tervezés és kivitel közt előállott, hanem azon körülmény, hogy az egész vidék által mélyen érzett szükségnél fogva s az érdekeltség kívánatára a vasútvonal három felöl épült egy időben és pedig: Arad felöl Szeged felé, és a szőregi csatlakozástól vissza Arad felé, végre Kétegyházától Mezőbe g y e s felé, külön egymással össze nem függő részletekben ; továbbá a bővebben felismert s a helyi érdekeltekből álló igazgatóság által kellő figyelembe vett helyi forgalmi viszonyok azon követelménye, mely szerint a pálya a terveltnél sokkal szilárdabban épittetett és a forgalmi eszközök jelentékenyen nagyobb számban szereztettek be. A három végpontról való épités növelte a kiadásokat a felügyelet, nehezebb gyakorlása által is, de növelte különösen az épitési anyagok szállításának nehézsége, mert azokat a Maros folyónak 1882. évi csekély vízállása miatt részben Temesvár felé kellett Szőregre irányítani és innen tengelyen tovább szállítani, részben pedig Kétegybáza felé idegen vasut vonalán. A három végpontról való épités tette szükségessé a szőregi és bánkuti ideiglenes homokbányák megnyitását, az ahhoz tartozó mellékvágányok kiépítését, fűtőházak és munkás telepek létesítését. A helyi érdekek kielégítése s az időközben mutatkozó nagyobb személyforgalom követelte biztonság és kényelem szükségessé tette oly létesítmények alkotását, melyek az engedélyokmányban követelve nem voltak, s mint hasznos beruházásokat illető több kiadás vehető számításba. Igy a talpfák nem másod-, hanem elsőrendű méretekben szereztettek be, a kavicságy magasabbra emeltetett, az indóházakban nem egy, hanem két-két váróterem van, az épületek az olcsó faváz helyett, kő és téglából nagyobb arányokban épültek, több fedett raktár, nyilt rakodó és marharakodó épittetett, az állomások száma az előirányzathoz képest Kis-Zombor és Apátfalvával, a kitérők és őrházaké is szaporittatott, több hid és útátjáró létesíttetett. Egy szóval az egész vasut a fokozottabb személy- és áruforgalomnak megíelelöleg az első rendű vasutak berendezéséhez hasonlóan szereltetett fel. Az előirányzott költségvetéssel szemben legjelentékenyebb eltérésnek kellett előfordulnia a forgalmi eszközök beszerzésénél. Ily eszközöket aránylag az elsőrendű vasutakéboz megfelelő számban