Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Beszterczebánya - Brezovai vasút

508 Beszterczebánya-brezovai vasut. tiszolcz-vashegyi és tiszolcz-rhónitzi keskenyvágáuyú iparvasutakat kiépíthesse. E t.-cz. végrehajtásaként ugy a tiszolcz-vashegyi, mint a tiszolczrhóniczi vasutak részletes terveinek kidolgozása elrendeltetett, s a két vasatvonal épitési költségeire az 1872. évi állami költségvetés szerint 1.931,141 frt hitel szavaztatott meg. — Az 1872. év szeptember havában elkészült részletes tervek, és költségvetések alapján, melyek szerint a két vonal épitési költsége a forgalmi eszközökkel együtt már 2.598,000 frtra előirányoztatott, — a vasutvonalak közigazgatási bejárása elrendeltetvén, a tiszolcz-rhónitzi vonalon a bejárás C s ö rgheö Gyula osztálytanácsos vezetése alatt 1873 évi januárhó 7, 8, 9 és 10-ik napjain foganatosíttatott, melynek eredménye a közmunka és közlekedési m. k. ministerium által 1873. évi május hó 31-én helyben hagyatván, a m. k. államvasutak igazgatósága utasítva lett, hogy a részletes kiviteli terveket és költségvetést s egyéb a nyilvános ajánlati tárgyaláshoz szükséges műszaki müveleteket dolgoztassa ki. — A ministerium előtt ekkor azon czél lebegett, hogy a vasutvonalak építését nyilvános verseny útján vállalatra fogja bocsátani. A részletes műszaki müveleteket a m. k. államvasutak igazgatósága 1873 év deczember havában terjeszté fel a m. k. pénzügyministeriumhoz, mely müvelet azonban igen költségesnek*) találtatván, a nevezett ministerium a vasutvonalak újbóli felvételét rendelte el, minek folytán az épités megindítása, daczára, hogy az érdekelt törvényhatóságok részéről a munkálatok megkezdése az 1873 évi inség enyhítése czéljából is folyton szorgalmaztatott, újólag halasztást szenvedett. A vasutvonalakról szerkesztett tervek ezután több izben átdolgozva lettek, végmegállapodásra azonban, az ismételve átdolgozott tervezetek helyességére nézve, az 1873 évtől 1881 évig terjedő időszak alatt folytatott tárgyalások során sem sikerült jutni, mignem 1882 év folyamán a tiszolcz-rhónitzi vasut kiépítésének terve véglegesen elejtetvén, a helyett egy Beszterczebányától Brezováig vezető másodrangú vasútnak kiépítése határoztatott el. Az 1882 év julius havában ugyanis, az államkincstár képviseletében a m. k. központi vasmüigazgatóság és a m. országos bankrószvénytársulat között szerződes jött létre, melynek értelmében a bankrészvénytársulat a Beszterczebányától Brezováig vezetendő másodrangú vasútnak kiépítését, felszerelését és üzletbe helyezését, a kincstár által a vasut megnyitásától számitott 68 félévi részletben fizetendő 38,500 frtnyi annuitás**) ellenében elvállalta, kötelezvén magát a bauk*) E műszaki müvelet szerint a két vasut épitési költsége 2,594,740 frttal lett előirányozva. **) Ezen annuitás egyúttal a piski-vajdahunyadi vasut épitési költségeire is fedezetül, illetve törlesztésül szolgál, s arról a m. k. központi vasmüigazgatóság által a m. orsz. bankrészvény társulat javára egy kötelezvény állíttatik ki, a melyben foglalt összes kötelezettségek erejéig a zálogjog a beszterezebánya-brezovai és piski-vajdahunyadi vasutakra és alkatrészeikre a központi telekkönyvben a m. orsz. bankrészvénytársulat javára bekebeleztetik.