Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Budapest-pécsi vasút

472 Biidap' St-pécai raaut. esetre sem leliétnek magasabbak és terhesebbek, mint az alföld-fiumei vasút megfelelő dijai és határozmányai. Mihelyt ezen vasút tiszta jövedelme két egymásután következő éven át a 25. §-ban emiitett összes befektetési tökének 8%-ára emelkedik, jogában álland a kormánynak, az árszabást az engedélyesek meghallgatásával mogfelelőleg leszállítani. A kormány azonban ezen jogával csak akkor élhet, ha a második vágány lerakását (3. §.), vagy a forgalmi eszközök szaporítását (21. §.) nem rendelte el, vagy ha a második vágánynak lerakása, vagy a forgalmi eszközök szaporítása befejeztetett és a pálya jövedelme két éven át, a befektetett tőke 8%-ára ismét felemelkedett. Ha a vasuti szállítási dijakat a törvényhozás bármikor szabályozandja, e dijszabályozás érvénye ezen vasútra is kiterjed. 25. §. A jelen pálya építésére és felszerelésére szükséges névleges tökének összege, mely a 15. §-ban meghatározott módon részvények és elsőbbségi kötvények kibocsátása által szerezhető be, 15.700,000 frt osztr. ért., azaz: tizenötmillióhétszázezer osztr. értékű ezüst forintban állapittatik meg, megjegyeztetvén, hogy ezen összegben már a kibocsátandó értékektől az épités ideje alatt fizetendő kamatokra megkívántató összeg is benfoglaltatik. Ezen alaptőkének szaporítását a kormány csak akkor engedheti meg, ha : o) az engedélyesek vagy jogutódjaik a pálya forgalmának emelését czélzó, vagy a forgalom emelkedése folytán szükségessé vált oly új építkezéseket és berendezéseket szándékoznak eszközölni, melyeknek teljesítésére a jelen engedély által az abban megállapított épitési tökéből kötelezve nincsenek ; ft) ha a kormány oly építkezéseket és beszerzéseket rendel el, a melyek teljesítésére áz engedély értelmében kötelesek ugyan, de a melyekre nézve ugyancsak a jelen engedély szerint a pénzbeszerzés iránt külön egyezménynek kell létrejönni. Végre c) ha az engedélyesek vagy jogutódjaik a 21. §. á) pontja alatt emiitett szárnyvonalat, vagy egyes iparvállalatokhoz szárnyvonalakat szándékoznak építeni és üzletben tartani. 26. §. Jelen engedély, illetőleg az engedélyezett pálya, ugy nemkülönben e pályának üzlete, a kormány beleegyezése nélkül másra át nem ruházhatók. 27. §. A pálya építésének ideje alatt kötelesek az engedélyesek munkásaik számára kórházakat rendezni be. Azon esetre, ha munkásaik közül némelyek közkorházakban nyertek ellátást, az azért járó költségeket engedélyesek lesznek kötelesek az illető intézeteknek évnegyedenkint megtériteni. 27. §. Az engedélyesek jogai és kötelezettségei jogutódaikra is átszállanak. A most közölt engedélyokmány, illetve t.-cz. által engedélyezett vasút épitési hossza 200'5 km.-el, tényleges épitési költsége 11.000,000 írttal s az ennek beszerzése végett kibocsátandó névleges töke pedig 75%-os árfolyam alapul vétele mellett 15.700,000 írttal állapíttatott meg. A tényleges épitési költség az engedélyezés alapjául szolgált költségvetés szerint, az egyes épitési munkafejezetekre a következőleg lett előirányozva: engedélyesek a kormány megáltal: állapítása szerint: frt frt Kisajátítás 550,000'— 550,000'— Alépítmény 3.460,000'— 3.460,000'— Felépítmény 3.270,000'— 3.334,400'— Épületek és gépészeti felszerelés ... 970,000'— 969,700'— Átvitel 8.250,000— 8.314,100'—