Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Budapest-pécsi vasút

460 Budapest-pécsi vasút. érdekeltség másfelöl, ezután külön-külön működve, indították meg a kezdeményezést tervezett vasutjok létesítésének biztosítása érdekében. A pécsi és baranyamegyei érdekeltség megbízásából Perez el Mik­lós Baranyamegye és Pécs sz. k. város főispánja és Horváth Boldizsár, az Eszterházy berezegi javak zárgondnoka 1880 évi márczius havában eszközöltek ki a közmunka és közlekedési m. k. ministeriumtól előmunkálati engedélyt egy Budapest-Kelenföld­ről Simontornya és Dombováron át Pécsig vezetendő rendes vágányú gőzmozdonyú vasútra, mig a tolnamegyei érde­keltség megbízottjai: Sztaukováuszky János, Bernrieder József és gróf Széchényi Sándor részére a Budapest­Kelenföldtől, Budaőrs, Érd, Ercsi, Sárbogárd, Simon­tornya, Szegszárd, Báttaszék, Mohácson át az alföld­fiumei vasut baranyavári állomásáig épitendő elsőrendű vasútra s e fővonalból Simontor nyáuál kiágazó s D o m b o vári g veze­tendő szárnyvonalra a nevezett ministerium az előmunkálati engedélyt 18öO év junius havában adta ki.*) A kinyert előmunkálati engedélyek alapján mindkét érdek­csoport hozzálátott a tervezett vonalok tanulmányozásához s egyúttal arra nézve is megiudittatott a mozgalom, hogy az illető vidékek anyagi hozzájárulása a vasut épitési költségeihez biztosittassék. Az utóbbi irányban megindított mozgalom nem maradt ugyan eredméuy nélkül, a mennyiben a vasut épitési költségeihez sikerült az érdekeltség körében némi hozzájárulási Ígéreteket kieszközölni, az e részben elért eredmény azonban távolról sem b'ztositbatá a czél elérését, mert a tervezett vasut kiépitése sokkal nagyobb költséget igényelt, hogysem ezt az érdekeltek bármily áldozatkész hozzájáru­*) 1. 1880 év junius havában előmunkálati engedély adatott továbbá Ken ss Károly, Mandl Antal és Kirschweng Lázárnak egy Budapesttől Eszékig, — elágazásokkal Kaposvár és Pécs felé veze­tendő vasútvonalra. E vonal előtanulmányai meg is ejtettek, de az annak léte­sitéhez szükségelt pénzt 'tervezők nem voltak képesek előteremteni, minélfogva e vasutterv, mely külömben irányadó körökben sem talált támogatásra, csakhamar véglegesen elejtetett. 2. 1881. évi január havában Naglos János bécsi lakosnak a köz­munka és közlekedési ministerium egy Pécstől, Mánfa, Oroszló, Sásd, Vásáros-Dombó, Dombovár, Döbrököz, Kacsola, Kónyi, Tamási, Yáro s-H i d v é g, Mez ö-K omárom, Kálóz és Aba érintésé­vel Székesfehérvárig vezetendő rendes vágányú gőzmozdonyú vasútra engedélyt adván, ezen engedély némileg megerősíteni Játszott bécsi lapok által már korábban is colportált azon hirt, mely szerint a budapest-péesi összekötte­tés a déli vasut székesfehérrár-budapesti vonalának közvetítésével állíttatnék helyre. Igen természetes, hogy ez összeköttetés terve eleitől fogva halva szüle­tett eszme volt, maradt is, a mennyiben a budapest-pécsi összeköttetés épeu a fiumei irány függetlenítése érdekében terveztetvén, a déli vasut közvetítése ezen új fiumei irány helyreállításánál szükségképen kizárandó volt. 3. A déli vasútnak Dombovárral való összeköttetése még más irányban is terveztetett, ugyanis Fekete Lajos és érdektársai 1881. év november havában egy a déli vasut szemesi állomásától Őszöd, Teleki, Köttse, Karád, 1 g a 1 és Szil községek határain át Dombovárig vezetendő II. rangú gőzmozdonyú vasútra nyertek előmunkálati engedélyt, mely engedély alapján azonban még csak a vonalozási munkálatok sem indíttattak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents