Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
A vasutügy 1881 évben
XXXVI A Tasutiigy 1881. árbcn. Az építendő vasút mentéu kavicsbánya nem lévén, a kavicsot egy csakis ezen czélra épiilt 10 kilométer hosszaságú összekötő pályán, Lörincztöl Soroksárig és innen 298 kilométerre kellett szállítani; a hátralévő 116 kilométerre szükségeset pedig Razánál (Bosznia határán) kellett a Szávából kotortatni, honnan az további használat végett egy külön sinsoron, a 4 kilométernyi távol Mitroviczáig hozatott. Ha továbbá tekintetbe veszszük, hogy e vasút kiépítéséhez 6.365,000 köbméter földmunkálat szükségeltetett, hogy számszerint 525 müépitmény, közte 76 kő- és vashid 4—36 méter fesztávval, 34 fa-hid (a kalocsai szárnyvonalon) összesen 570 méter fesztávval és ezenkívül 415 kisebb építmény vala építendő, bogv továbbá a pálya 42 állomást köt össze, melyeken, a 282 őrházon kivül, 438 magas építmény emeltetett, — ugy azon körülmény, melynél fogva a vasút, a szerződésileg kikötött rövid határidőn (2 1J 2 éven) belül készült el, csakis fényes bizonyítéka lehet azon tevékenységnek, melyet e vállalat szellemi \ ezetöi minden irányban kifejtettek. Előnyösen kell kiemelnünk azon törekvést, hogy a szükséges épitö anyagot lehetőleg az országban szerezték be és ez által az ipart és kereskedelmet előmozdították. így a budapest-zimonyi vasnt összes mechanicai felszerelései (vizállomások, forgókorongok), valamint a péterváradi Duna-bidon kivül még szükséges, mindössze 443,000 kilogramm súlyú 76 darab vashid, — a magyar államvasutak gépgyárában készíttettek. Az asztalos- és lakatos-munkák 9/io részben, a szükségelt 500,000 darab talpfaszerelvény pedig teljesen a hazában szereztetett be. A vas-felépitmények (sínek, erősítő eszközök stb.) előállításával, — összesen 35,000 tonna súlyban, — az osztrák-magyar államvasút bizatott meg, melynek vasuiúvei tudvalevőleg szintén Magyarországban vannak. Az építési fövállalat a befejezési batáridőket illetőleg, szerződésszerű kötelezettségének pontosan megfelelt, a mennyiben a budapestszabadkai fővonalat a kis-kőrös-kalocsai szárnyvonallal együtt 1882 évi deczember hó 5-én, a szabadka-újvidéki vonalat 1883. évi martius hó 5-én, s végre az újvidék-zimonyi vonalat az india-mitrovitzi szárnyvonallal együtt 1883 évi deczember hó 10-én a közforgalomnak átadta. *) A budapest-zimonyi vasút kiépítése, mely nemcsak nemzetközi szerződésen alapuló kötelezettséget, de a nemzeti közérzület régen táplált óhaját képezte, az előadottak szerint gyorsan s a pálya előállítása s építményeinek minőségét is tekintve, kitűnő sikerrel s e mellett aránylag jutányosán lett végrehajtva. *) A budapest-zimonyi vasút engedélyezésének és építésének kimerítő történetét a jövő évfolyamban adjuk, minthogy az ide vágó adatok összegyűjtése még nem volt befejezhető.
