Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
A vasutügy 1881 évben
A rasutűgy 1881. írben. XXXV Azonfelül kötelesek voltak a vállalkozók, a részvonalak megnyitásánál előálló késedelem esetén, — késedelmi kötbér fejében minden egyes vonalért naponta 500 frtot, — a végbatáridő elmulasztása esetén pedig naponta G000 frt késedelmi kötbért fizetni. A törvény 6. és 7-ik §§-ban is felsorolt s ugyanígy a fővállalkozókkal kötött szerződésbe is felvett bélyeg- és adó-illeték-kedvezmények indokolásául megjegyzendő, hogy az épitési fővállalkozók ajánlatukat már eredetileg ezen kedvezmények feltételéve] nyújtották be, s igy ezen kedvezmények a kincstárra nézve az épitési tőkének a legvégső határig lett korlátozásában ellensúlyozását találván, a vállalkozók részéről az épitési tőke összegében tett engedmények által kiegyenlittetett. A Száva-bid épitési vállalkozóinak ugyané törvény 8. §-a szerint adandó adó-, bélyeg- és vámkedvezmény iránti intézkedések Szerbiával lettek ennek kezdeményezése folytán megállapítva olykép, bogy a vállalkozók a kedvezményeket minden államban egyenlően élvezendik. A bndapest-zimonyi vasút fő- és szárnyvonalai kiépitésének ekként történt biztosítása, a fenti t.-cz. szerint törvényhozásilag helybenhagyatván, ez alapon rögtön folyamatba tétettek az intézkedések az épitésnek teljes erővel leendő megindítása érdekében. A »Compagnie de Fives-Lille«-nek, s képviselőjének Mercier Gusztáv mérnöknek, az vala szándéka, hogy az egész épitést, az újvidéki Duna-hidat és Belgrádnál a Száva hídját kivéve, átadja egy boni vállalatnak; a miért is már eleve összeköttetésbe lépett Schwarz Armin vezetése alatt álló társas vállalattal. Ezen szándék azonban nem valósult, a mennyiben a kormáuy által tetemesen leszállított egységi árak és egyéb nehéz feltételek mindenkit visszariasztottak. De sikerült fenti franczia társulatnak a vasút kiépítését illetőleg Schwarz Armin, Gregersen Guilbrand, Baseli Gyula és Freund Ferenczet, mint részes vállkozókat megnyerni. — A tényleges épités 1881-dik év augusztus havában vevé kezdetét. A földbeváltást dr. Szlávy Olivér és dr. Szivák Imre ügyvédek vezették. Ez oly kedvezően folyt, hogy a vasút czéljaira szükségelt 2367 catastralis hold, körülbelül 13,000 telekrész kisajátítása, egykét eset kivételével, mind békés uton ment végbe. Nem oly kedvezően alakultak az épitési viszonyok más tekintetben. Roppant nehézséggel járt a gépekhez szükséges viz nyerése. Az alföld különös földtani minősége, az egyes homok- és tájagrétogek helyzete (Szabadszállástól Újvidékig) olyannyira bajossá tevék azt, hogy némely helyen 300 méter mély fúrás után sem volt kellő mennyiségű vizér található. Nem kevésbé volt bajos a kőben szegény alföldön a szükségelt kavics előállítása. III*
