Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

XXVIII A vasulügy 1881. ávbeu. rendelet határozmányai értelmében a közlekedési vállalatok közegei elösmerésre méltó pontossággal és szabatossággal közvetítik az árüforgalmi statisztikai adatokuak gyűjtését. Ezen adatokból állítja össze a m. kir. 4. §. »A nyilatkozatokon a következő rovatok töltendők ki: 1. a vasúti vagy hajózási állomás neve, a hol a küldemény feladatik ; 2. a vasúti vagy hajózási állomás neve, a hová a küldemény szól; 3. az árú megnevezése; 4. az árú mennyisége ; 5. az árú értéke.« 5. §. »Az árúmegnevezése az egyúttal kibocsátott és az 188-Z évi juniushó l-jén életbe lépett vámtarifához alkalmazott árúlajstrom szerint történik. Az árúlajstromban nem foglalt árúk akkép nevezendők meg, hogy minőségük iránt kétség, ne legyen. E végből kerülendők az oly gyűjtőnevek, a melyek az árú minőségére nézve tájékozást nem adnak. Egyátalában nem szabad használni a következő kifejezéseket: állatok, állati termények, apró árúk, csecsebecsék, érezek, fémek, fémárúk, föld, fonalak, gabona, gyarmatárúk, kő, malomtermék norinbergi árúk, őrlemény, pipereárúk, rövidáiúk, szeszes italok, szőtt árúk, szövetek.« 6. §. »Az árúk mennyisége rendszerint súlyban és pedig kilogrammokban vagy métermázsákban fejezendő ki.« »Kivételt képeznek : a vágó- és .igásmarhák, u. m. ökör, bika, tehén, fiatal marha (tinó és üsző, borjú), juh és kecske (szintúgy kos, iirü, bak, bárány és gödölye), sertés, inalacz, ló, csikó, öszvér és szamár; - továbbá a kutyák, macskák és tenyésztésre szolgáló egyéb élő állatok, melyek jövőben is csupán darabszám szerint tüntetendök ki.« »Tisztán darabszám szerint tüntetendök még ki jövőben is : a zongorák, szekerek és hintók, szánok, vasúti kocsik és hajók.« »A gépek, u. m. gőzmozdony, locomobil, varrógép, cséplőgép, aratógép, vetőgép, szecska- és répavágók, szövőszékek, szivattyúk, munkagépek és tüzifeeskendök darabszám szerint és egyszersmind súly szerint is kitüntetendök.« »Végül darabszám vagy súly szerint kitüntethetek a leölt vagy eleven vad ős szárnyasok és ezeken kivül a donga.« »A feladó tartozik a mennyiség megjelölésénél a kilogramm, illetőleg métermázsa, — köbméter, illetőleg darab kifejezést feltüntetni.« 7. §. »A súly megállapításánál az árú teljes súlya, tehát az árú, göngyü lésével együtt, irányadó.« 8. §. »Az árú értéke osztrák értékű papir forintokban fejezendő ki, még pedig akkép, hogy az érték az összes küldeményről szóljon, tehát 5 db. ló öszszesen 1200 frt értékben: 300 métermázsa buza 2100 frt értékben.« 9. §. »Ha a küldemény egy csomagban különböző árút foglal magában, a különböző árúk súlyuk és értékükkel külön nevezendők meg ; péld. 5 kilogr. ezukor 150 forint értékben, 8 kilogramm kávé 6 forint értékben, 10 kilogramm déli gyümölcs 5 forint értékben.« 10. §. »A vasúti vagy hajózási vállalat hivatalnoka tartozik a nyilatkozatot a feladás alkalmával a fuvarlevéllel összehasonlítani és megvizsgálni, vájjon a nyilatkozat minden rovata ki van-e töltve; vájjon az 5. §-ban felsorolt gyűjtőnevek egyike nincs-e használva; vájjon a nyilatkozatnak (az árúmegnevezést tartalmazó) harmadik rovatában használt megnevezés, a fuvarlevélben h isznált árúmegnevezéssel nem ellenkezik és az árú minőségének megfelel-e ; végre, vájjon a nyilatkozat többi rovataiban foglalt adatok a fuvarlevél adataival azonosak-e?« »Ha a nyilatkozat hiányosan, vagy a fuvarlevél adataival ellenkezően töltetett ki, vagy ha az árú tényleges minőségének meg nem felelő elnevezés,