Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

A vasút tigy 1881. evfeert. XXIX országos statisztikai hivatal az árúforgalomról havonként közzé tenni szokott kimutatásokat. avagy az 5. §-ban foglalt gyűjtőnevek egyike használtatott: a nyilatkozat a feladónak a hiány vagy hiba kijelölése mellett kiegészítésre vagy kijavításra visszaadandó. Mindaddig, mig a nyilatkozat helyesen kitöltve nincs, az árú elszállítás végett át nem vehető.« 11. §. »A külföldről és az osztrák tartományokból a magyar korona területére érkező küldeményekről a nyilatkozatok hasonlókép a 2—9. §§-ban kijelölt módozatok szerint állitandók ki.« 12. §. »IIa külföldön vagy az osztrák tartományokban a feladás alkalmával a küldemény a szükséges nyilatkozattal ellátva nem lett, a vasúti vagy hajózási vállalat az ilyféle küldemények kiadatását mindaddig megtagadhatja, a mig a leadási állomáson az átvevő a nyilatkozatot kellően ki nem állítja. Ez esetben tartozik azonban a vasuti vagy hajózási vállalat a küldemény megérkezéséről szóló értesítés kézbesítésekor, az átvevőt e körülményre figyelmeztetni, esetleg neki a nyilatkozat kitöltése végett űrlapot küldeni.« 13. §. »Ha a nyilatkozatot kifogásoló vasuti vagy hajózási hivatalnok és a feladó vagy átvevő közt a küldemény tartalmát illetőleg nézetkülönbség merül fel: az illető hivatalnok föl van jogosítva a nyilatkozat adatait a küldeménynyel tartalom tekintetében a feladó avagy meghatalmazottjának jelenlétében összehasonlítani és a hamisnak talált nyilatkozat kiegészítését kivánni.« 14. §. »Katonai szállítmányokra nézve következő esetekben nem követelendő árúforgalmi nyilatkozat: 1. A cs. és kir. katonai kincstár tulajdonát képező azon tárgyak után, meiyek Ausztriából az okkupált tartományokba (Bosznia és Herczegovina) vagy onnan visszaszállittatnak s igy Magyarországra nézve csak az átvitel jellegével bírnak. 2. Azon lovak után, melyek a katonai kincstár tulajdonát képezik és csapatmozgalmak alkalmával akár Magyarországból Ausztriába és viszont, akár ez országok valamelyikéből az okkupált tartományokba és viszont szállíttatnak. E szabály alól kivételt képeznek a katonai kincstár által vásárolt s ez alkalomból a határon át bármely irányban szállított lovak (nevezetesen remondák), melyek után az árúnyilatkozatok kitöltése minden egyes esetben követelendő. 3. A kiadott árúlajstrom XXII—XLIII. és XLVII—XLIX. csoportjába eső mindazon árúk után, melyek a katonai kincstárnak már is tulajdonát képezik és ide-odaszállitás alá esnek. A mennyiben azonban ez árúk első beszerzést képeznek, azaz akár a termelőtől, akár valamely vállalkozótól a katonai kincstárnak első izben, még ha katonai szállitmányképen is szállíttatnak, az árúnyilatkozatok kiállítása követelendő. 4. Nem követelendő ily nyilatkozat az emiitett XXXVIII., XL. és XLVIII. csoportba eső fegyverek, lőszer, lövegek, várerősitési építőanyagok és fegyverrészek után, akár katonai kincstári tulajdont képezzenek azok, akár első beszerzésnek legyenek tárgyai. Kivételt e pont alól is csak a közönséges forgalomba szánt lőpor, vagy az ennek előállításához szükséges salétrom képeznek, melyek után a határforgalomban az árúnyilatkozat kitöltendő.« 15. § »A vasuti és hajózási vállalatok tartoznak az állomásokon feladott és leadott árukról szóló nyilatkozatokat állomásonkint rendezve és a feladás és leadás szerint elkülönítve havonkint, még pedig a hónap lejárta után legkésőbb két hét alatt a statistikai hivatalhoz megküldeni «