Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Cs. kir. szab. déli vasút

148 Ca. kir. arab. déli vasat. a m. kir. kormánynak átengedett zágráb-károlyvárosi vonalat beleértve, az 1880. év végével 215.193,371 frt 30 krra rúgtak, ehhez hozzáadva a fennebb emiitett pénzbeszerzési költségek részletét 9.764,163 » 02 » és a trieszti silók létesitési költségeit, melyek ekkoráig a társasági ingatlanok rovatában 773,071 » 54 krral szerepeltek s immár, minthogy a pályatelepek egyik alkatrészét képezik, a bécs-trieszti vonal épitési költségeibe lettek bevonva, — összesen.... 225.730,605 frt 86 kr, ehhez hozzáadva az 1881. évi kiadásokat 96,783 > 69 » az épitési költségek összege 1881 évi deczember 31-ével tesz 225.827,389 frt 55 krt. c. ~ A bécsi-trieszti vonal vételárhátraléka fejében az 1881 évben a társulat fizetést nem teljesített. E vételár tudvalevőleg az 1858 évi szeptember hó 23-án kelt engedélyokmányban 100 milió o. é. frttal ezüstben lett megállapítva, melyből 1860 évig 70 millió frtot kellett lefizetni, a fenmaradó 30 millió frt pedig a déli vasúttársaság összes vonalai 7°/o-ot meghaladó tiszta jövedelmének feléből volt törlesztendő. Az 1867 évi ápril hó 13-án létrejött szerződés 12-ik czikke s illetőleg az 1876 évi február hó 25-én kelt jegyzőkönyvi egyezmény szerint, a maradékösszeg törlesztésére nézve utóbb azon módozat lett elfogadva, hogy a maradékösszeg az elegybevételnek ^ío-vél, a mennyiben az mértföldenként és évenként 107,000 frt, vagyis kilométerenként és évenként 14,100 frt, — és Vedével, ha az mértföldenként és évenként 110,000 frtot meghalad, — fog lassanként törlesztetni; — ba pedig a társulat 1880 évi január hó 1-től kezdve jövedelmi adó fizetésére köteleztetnék, az 1/io, illetőleg V

4 törlesztési összeg fizetése mindaddig s azon mérvben elmarad, mig s a mennyiben azt a jövedelmi adó fizetésére kellene fordítani. 1880 évi január hó l-én bekövetkezvén a jövedelmi adó fizetésének kötelezettsége, ezzel egyidejűleg fölmerült a kormány és a társulat között azon kérdés, vájjon azon tény megállapításánál, hogy az elegy-bevétel fennebb számjelzett hányadát a jövedelmi adó fizetésére kellene igénybe venni, az üzleti fölösleg vagy pedig a társulati egész töke alapszabályszerü kamatoztatása után fenmaradó tiszta jövedelem veendő-e a számítás alapjául? A vasuttársulat azon nézetet vallva, hogy a számitás alapjául a társulati egész tőke alapszabályszerü kamatoztatása után fennmaradó tisztajövedelem veendő, miután az 1880 évi Uzletév tisztajövedelme az 5% os részvénykamatok fedezésére nem volt elégséges, egyelőre megszűntnek tekinté