Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Cs. kir. szab. déli vasút

fc s. kir. szab. déli vasul. 147 E tanulmányok eredménye folytán a társulat elhatározta egye­lőre 2 ily másodrendű vasút engedélyeért folyamodni, és pedig egy vonalért Liesinglől Kaltenleutgeben-ig és egy másikért Mödlingtől Brűhl-ig. Mindkét vonal oly helységekkel köti össze a déli vasutat, melyek a bécsiek kedvencz tartózkodási helyei, minélfogva azokon, főleg nyáron, jelentékeny személyforgalom — az első sorban emii­tett vonalon különben nem épen csekély teherforgalom is — vár­ható. A Mödlingtől BrUbl-ig vezető vonalon villamos-tizemet szán­dékozik a társulat életbe léptetni. Az előbbi vonal 7, az utóbbi 372 kilométer hosszú. Az első sorban emiitett vonal végleges engedélye­zésének föltételei iránt a tárgyalások már folyamatban vannak s remélhető, bogy a másod sorban emiitette vonalra nézve is meg fogja a társulat az engedélyt kapui. Továbbá a badeni közúti vasutat is megszerezte a társulat, annak összes részvényeit megvásárolván 160,000 forintért. IIa később netán szükségessége mutatkoznék annak, a bécsi erdő területét további másodrangú vasutakkal behálózni, akkor az emiitett 3 vonalban birja a kulcsokat ily hálózathoz. Azonkívül egy harmadik vonalat illetőleg is folyamodott a tár­sulat engedélyért műszaki előmunkálatok eszközlőbe vehetésére; ez a körülbelül 30 kilométer hosszú, Spielfeldtöl Murecken át Radkers­burgig terjedő vonal, ez arra szolgálna eszközül, hogy Stájer­ország délkeleti gazdag részének forgalma, mely a magyar nyugati vasút megnyíltáig kizárólag a déli vasútnak jutott részül, s azóta azonban majdnem teljesen a déli vasútra nézve elveszett, legalább részben visszanyeressók. Végre egy Ciliitől Unterdrauburgba vezető vasút építése czél­jából alakult részvénytársulatot támogatásban részesített a déli vasút az által, hogy ezen vaspálya nyomjelzését elvállalta. A fentebbi üj beruházási költségeken kivül az épitése tőke állaga még a főzárszámadásban szükségessé vált némely változta­tások folytán is jelentékenyen emelkedett. Miután ugyanis az olaszországi üzlet leszámolása befejeztetett; a mérlegben ekkoráig szereplő s mindkét hálózatra vonatkozó, a jónyok (bons) eladásából befolyt összeg s azoknak az 1869—1878. évekbeni visszafizetési értéke között fennálló különbözet 20.579,701 frt 84 kr. összegben nem volt kimutatható ugyanazon módon, mint eddig, hanem ezen különbözet a cs. kir. osztrák kormány által megszabott százalék-tétel szerint az osztrák-magyar és olasz hálózat között meg­osztatott, s a megfelelő részletek az épitési költségekbe be lettek vonva. Az osztrák-magyar hálózat összes vonalainak épitési kiadásai, 10*

Next

/
Thumbnails
Contents