Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-kőrösvölgyi vasút
94 Arad-kőrosvulgyi vasúi. leltár értékének levonása mellett is rendelkezésre állott a társulatnak 89,211-31 frt, mely összegből minden legkisebb fennakadás nélkül kiosztható volt részvényenként 5 frt osztalék, azaz 7,400 db. törzsrészvény után 37,000 frt, mert az osztalékon felül a társulatnak 1881 év végén még 52,211 31 frt forgó tőkéje maradt. Az 1881 évi üzleti eredmények, a mint ezt előre jeleztük, *) az előző évi eredmények mögött maradtak, minek oka a vasút vidékének 1881. évi rendkívül rosz mezőgazdasági és termelési viszonyaiban keresendő. A borosjenő-borossebesi üj vonal fokozta ugyan a bevételeket, de még sem volt képes a hiányt pótolni. Az üzleti bevételek kitettek 196,375-50 frtot, az előző 1880 évi 200,499-94 frtnyi bevétel ellenében e szerint 4,124 44 frtnyi, vagyis 2-05%-nyi csökkenés mutatkozik. A bevételek eme csökkenése kizárólag a teherárú-torgalom hanyatlásának eredménye, ugyanis mig a podgyász-, gyors- és tekerárú-forgalomban 1880 évben 145,020-42 frt bevétel mellett 106,994 tonna szállíttatott, addig 1881 évben 122,116-94 frt bevétel mellett csak 89,549 tonna továbbittatott, csökkent tehát a szállított mennyiség 17,445 tonnával vagyis 16-30%-al, a bevétel pedig 22,903*48 frttal, vagyis 15-78 ü/o-al. Ellenben a s z e m é 1 y-szállitási, valamint a k ti 1 ö n fé 1 e bevételek is jelentékenyen növekedtek, nevezetesen szállíttatott a személyforgalomban 95,986 utas 62,857-13 frt bevétellel, mig 1880 évben 51,854-47 frt bevétel mellett 84,447 utas szállíttatván, az 1881 évben nagyobb volt az utasok száma 11,539-el, vagyis 13-66%-al, a bevétel pedig több volt 11,002-66 frttal, vagyis 21-21%-al. A különféle bevételek 11,401*43 frtot tettek, az előző 1880 évi 3,625-05 frtnyi bevétel ellenében tehát 7,776-38 frttal vagyis 214-52°/ 0-al szaporodtak. Az üzleti kiadások 1881 évben 113,954-04 frtra rúgtak, az előző 1880 évi 97,763-11 frtnyi kiadás e szerint 16,190*93 frttal vagyis 16-56%-al haladtatoU meg. Ezen kiadási többlet legnagyobb részt onnan eredt, bogy a borosjenő-borossebes-buttyini vonal építéséhez szükségelt tömeges anyagok dijtalanul szállíttattak. Hozzájárult továbbá a kiadások emeléséhez azon körülmény is, hogy a fővonal egy részén alkalmazott vassínek jótállási ideje letelvén, a szállító gyárnak visszaadott mintegy 4000 métermázsa vassín lett pótolva, s egyúttal ezen sín-kiváltás következtében szükségessé vált tetemes talpfa-kicserélés is ezen évben eszközöltetett. Az üzleti kiadások és bevételek közti viszony az 1880 évi 48-76%-ról 1881 évben 58'02%-ra emelkedett fel, roszabbodott tehát 9-26%-al. Az üzleti fölösleg kitett 1881 évben 82,421-46 frtot, az előző 1880 évi 102,736-83 frtnyi fölösleg ellenében e szerint 20,315-37 ftnyi vagyis 19'77%-nyi csökkenés mutatkozik, mi a bevételek *) Lásd »Magyar vasúti évkönyv« IV. évfolyam 130. lap.
