Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

A vasutügy 1880 évben

XXVI A vasutügy 1880-ik ívben. azon naptól számittassék, melyen ezen vasútnak csatlakozása, a Bulgáriával kötendő szerződés által biztosíttatni fog, mely esetben Szerbia azonban köteles leend a szóban álló vonalat ezen időponttól számítandó bárom év alatt kiépíteni és a nemzetközi forgalomnak átadni. Önként értetik, hogy a 6-ik czikk első bekezdésében emiitett közös szerződés létesítése czéljából, a Száván építendő hid munkálatainak Budapesten leendő kiadásánál, a szerb fejedelmi kormánynak egy kiküldöttje közre fog működni. A jelen jegyzőkönyv, mely minden további külön ratificatio nélkül a vonatkozó egyezmény megerősítő okmányai kicserélésének egyszerű ténye által, a szerződő felek által jóváhagyottnak és szentesitettnek fog tekintetni, két egyenlő példányban állíttatott ki Bécsben, 1880 évi ápril 9-én és márczius 28-án. Schwegel s. k. (P. H.) Maritsch M. s. k. (P. H.) Ezen nemzetközi egyezmény által a nemzet azon régi törekvése , mely kereskedelmi és forgalmi közvetlen összeköttetésünket a Balkán-félsziget tartományaival, azoknak fontosabb partvidékeivel, a szerb vasutak közvetitése utján tűzte ki czélul, — hosszú küzdelmek és nagy nehézségek után végre biztosítva — s az érdekelt államokra nézve kielégitőleg és előnyösen lett megoldva. Rég érzett szükségnek bizonyult, hogy kereskedelmi forgalmunk fejlesztése érdekében, a keleti és délkeleti kapcsolatokat egyrészt a Romániával, másrészt pedig a szerb fejedelemséggel kötendő vasúti egyezmények utján biztosítani kell, mert a Balkán-félsziget tartományaival a Dunán át közvetített forgalom egyrészt csak a Duna mellékét ölelvén fel, másrészt pedig az árúk gyors szállítása tekintetében is sok kivánni valót hagyván fenn, hazánk kölcsönös kereskedelmi viszonyának kifejlődését csak igen korlátolt mérvben mozdíthatta elő. Ezenfelül vasúthálózatunk fejlődése következtében is okvetlen szükségessé vált, hogy keleti és délkeleti irányban megfelelő csatlakozások biztosíttassanak. E czélt tartva szem előtt, egyrészt a román, másrészt a szerb fejedelemséggel már évek előtt megkezdettek a tárgyalások és az előbbivel még az 1874 évi május hó 31-én létesült egy vasúti egyezmény, mely az 1874 évi XXVII. t.-cz. által törvénybe iktattatván, azóta az 1879 évi XII. t.-cz.-ben foglalt módosítások tekintetbe vételével végre is hajtatott.*) Sokkal több nehézséget okozott azonban a délkelet felé, Szerbián keresztül egyrészről a konstantinápolyi, másrészt a Saloniki irányban vezetendő vasúti csatlakozás iránti szerződés megkötése, mert a megkezdett tárgyalások a Balkán-félszigeten 1877 évben dúlt háború által megakasztattak, sőt a berlini szerződés (1879 évi VIII. t.-cz.) által létesített új államalakulások következtében, azon tényezők száma, melyek ezen nemzetközi vasúthálózat létesítésénél okvetlenül számba veendők voltak, növekedvén, daczára annak, hogy ezen vasúti csatlakozás létesitése a berlini szerződés X. czikke s az ugyanazon időben a szerb teljhatalmazottal kötött külön egyezmény szerint elvileg elhatározva lett, újabb nehézségekkel kellett megküzdeni, mig végre sikerült a szerb vasúti csatlakozásoknak biztosítása. *)' Lásd »Magyar vasúti évkönyv« I. évfolyam 591 és a III. évfolyam XVIII. és 286 lapjain.