Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 11. Arad-körösvölgyi vasút

126 Arad-körösvölgyi vasut. A szárnyvonal kiépítése iránt ugyanis a megújított tárgyalások alapján 1880 év végén báró Klein testvérekkel egyesség köttetett, melynek főbb határozatai szerint a Klein testvérek azon esetre, ba a borosjenőcsermői vonalrész épitési költségeinek a részükről az alábbiak szerint megajánlott hozzájárulás által nem fedezett része a többi érdekeltek aláírásai utján biztosítva lesz, ők a birtokukban levő, Borosjenötől a Tőz folyóig vezető iparvasutat a szükséges földterülettel és újonnan elkészítendő hidakkal (a Tőz-hidat is beleértve) együtt, de az iparvasuton levő felszerkezet nélkül 20,000 frt névértékű törzsrészvényért a társulat örök tulajdonába átengedik. Elvállalják a szárnyvonal új felszerkezetéhez szükséges összes talpfák, az építkezéshez felhasználandó egyéb faanyagok, s végre a sínek megerősítéséhez szükséges apró anyagoknak jutányos egységáron való szállítását s fizetésül névértékben elfogadnak társulati törzsrészvényeket. Kilátásba helyezték továbbá ugyanezen egyesség szerint a báró Klein testvérek, miszerint azon esetre, babogy a borosjenő-csermői vonalszakaszon a borosjenői uradalom határain belől bizonyos időig (legfeljebb 15 évig) saját jármüveikkel is díj nélkül közlekedhetnek, e kedvezmény igénybe vételéig ellenszolgálmányként az arad-kőrösvölgyi vasuttársulatnak Borosjenőről Csermőre és vissza mindkét irányban naponként egyszer közlekedő rendes vonatait mozgósítják. E kedvező egyesség máimagában véve is megfelelő alapot teremtett a szárnyvonal létesítésére, de e mellett az épités közeli megindítását még azon körülménynél fogva is biztos kilátásba lehetett venni, mert a társulat az aradborosjenői vonalában fekvő vassíneinek aczélsinekkel való kicserélés elhatározván, az ekként visszanyert mintegy 6000 métermázsa vassínek legczélszeriíbben az építendő szárnyvonalon lettek volna felhasználandók. Ily módozatok mellett a 13 kilométer hosszú borosjenő-csermői szárnyvonal kiépítése nem igényelt volna 60—70,000 frtnál magasabb költséget, illetőleg az érdekeltség által viselendő ezen költség fejében kiadandó megfelelő törzsrészvénytőkét. Ezen töke, melyhez még a vasut építéséhez átengedendő mintegy 6000 métermázsa ócska vassín értéke is összesen 30,000 frttal hozzászámítandó, bizonyára csekély befektetésnek volt tekinthető akkor, midőn egy 13 kilométer hosszú szárnyvonal épitése és üzletbe helyezése forgott szóban, igen érthető tehát, hogy a rendkivüli közgyűlés készséggel hatalmazta fel az igazgatóságot a jelzett alapon a borosjenő-csermői szárnyvonal kiépítésére. E felhatalmazás alapján e szárnyvonal kiépitése iránt megindított további tárgyalások azonban még az 1881 év folyamán nem voltak sikerre vezethetők s igy e szárnyvonal kiépítésének biztosítása és végrehajtása ismét csak a jövő feladata maradt. A javaslatba hozott, s a közgyűlés által elhatározott alapszabályváltoztatások az igazgatóság tagjai létszámának 15-ről 18-ra való fölemelését, s az egy-egy részvényest megillető szavazati jognak kiterjesztését tárgyazzák. Az igazgatósági tagok létszámának szaporítása a rendkivüli közgyűlés elé terjesztett igazgatósági jelentés szerint a következő indokokból javasoltatott. »A helyi érdekű vasúti vállalatok