Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 11. Arad-körösvölgyi vasút

Aracl-koinsvölgvi vasut 127 felvirágzásának és jövedelmezőségének elengedhetetlen és legfőbb kelléke az, hogy azok, kik a vasat által akár földbirtokaik, akár részvénytőkéik folytán vagy hivatalos állásuknál fogva leginkább érdekelvék, a vasúti vállalat kormányzatában személyesen is részt vegyenek és azon felelősséget, melyet a kereskedelmi törvény a vasúti vállalatok igazgatóira nézve szigorúan elöir, egymás közt megosztva, a vállalat prosperálásának, solid és czélszerü vezetésének érdekében minden lehetőt elkövessenek. E czélból, igy folytatja tovább az igazgatósági jelentés, már akkor, midőn az anyavállalat terveztetett, az igazgatóság tagjainak száma 18-ra lett meghatározva, és ámbár később az alapszabályok megváltoztatása, de leginkább azon ok miatt, hogy az igazgatóság tagjai a legalább is 1000 frtot jegyzett részvényesek közül voltak választandók, az igazgatóság tagjainak száma mégis 15-el lett megállapítva, ma, — midőn a vállalat oly jelentékeny módon kiterjesztetik, a kezdetben felhozott alapigazságnál és czélszerűségi okoknál fogva indokoltnak s szükségesnek véltük, hogy igazgatóságunk tagjainak számát ismét az eredetileg meghatározva volt 18-ra emeljük.« Az igazgatóság ezen indokai alapján a rendkivüli közgyűlés nemcsak elfogadta az igazgatóság tagjainak szaporítását, de mindjárt nyomban meg is választott három új igazgatói tagot. Elfogadta továbbá a rendkivüli közgyűlés a szavazati jognak javaslatba hozott olykénti kiterjesztését is, mely szerint jövőre egy részvényes saját vagy meghatalmazottja nevében nem csak 50, hanem 200 szavazatot képviselhessen. A szavazati jognak ezen kiterjesztése, az igazgatósági jelentés szerint nemcsak jogosnak, de czélszerünek is találtatott, mert a tapasztalás azt igazolta, hogy a szavazati jog megszorítása a kitűzött czél elérését korántsem biztosithatá, a mennyiben az előmutatóra szóló részvények birtokosa azokat tetszése szerint téteményezheti le s például 4 kiküldöttje által épugy biztosithatott magának eddig is 200 szavazatot, mint azt jövőben önmaga fogja képviselni. E mellett azon czél lebegett szem előtt a szavazati jog kiterjesztésénél, hogy a nagyobb részvényeseknek kellő befolyás adassék. Mennyiben volt szükséges és czélszerü az alapszabályoknak elhatározott módosítása, s vájjon a módosításoknak az igazgatóság által jelzett indokai helyt állók-e vagy sem? e kérdések fejtegetése és birálgatása ma már elkésett fáradság volna, elég tehát ezen alapszabályváltoztatásokkal szemben csupán arra utalni, hogy a társulati részvények birtoklásában az 1880 év végén jelentékeny változások állván be, az igazgatósági tagok létszámának szaporítása és az egyegy részvényes által gyakorolható szavazati jog kiterjesztése minden kétséget kizárólag az új részvényesek követelménye volt, kik a vállalat igazgatására befolyást gyakorolni kívántak. A jövő fogja megmutatni, vájjon ezen új elemek befolyásának az alapszabály-változtatások által történt biztosítása a vállalat jövőjére nézve üdvös hatást fog-e gyakorolni vagy sem ?