Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

V. Közúti vasutak. - 2. Budapesti közúti vasút

322 Budapesti közúti vasut. A benyújtott épitési tervek ellen a fővárosi tanács részéről kifogás nem is lett emelve, a fővárosi közmunka-tanács azonban, eltéröleg a benyújtott tervtől — azon nézetet pártolta, — hogy a tervezett második vágány 980 méter hosszban más, részben szűkebb utczákon volna vezetendő, a létező vágánynyal pedig csak a végpontnál volna egyesítendő. A fővárosi közmunka-tanács által javasolt módozat azonban annyi viszássággal járna a forgalomra nézve, hogy ahhoz a társulat hozzá nem járulhatott, minélfogva ez tigy újabban a fővárosi tanács elé terjesztetvén, 1880 év végéig még nem nyert elintézést. Hogy időközben az ó-budai vonalon fennálló kitérő rendszer hiányai némileg enybittessenek, a társulat engedélyt kért egy pótkitérő alkalmazására, de ez utóbbi kérelem sem nyert eddigelé elintézést. A zugligeti vonalon a szép Ilonához czimzett telephez tervezett vágánykiágazásra, az épitési engedély szintén nem lett még kiadva, minélfogva az ezen összekötéssel kapcsolatosan a zugligeti forgalomban kellő kocsik elhelyezésére tervezett, kocsiszín épitése is elmaradt. A mi végül a zugligeti vonal végpontján épiteni tervezett várócsarnokot illeti, ennek épitése, egyelőre azon okból tartatott függőben, mert az ez ügyben kiküldött hatósági bizottság azon társulati telket, melyen e várócsarnok eredetileg tervezve volt — e czélra nem tartja kellőleg alkalmasnak — s mert a Laszlovszky-major előtti helyiés útviszonyoknak szabályozását kisajátításokkal hozta kapcsolatba, mely utóbbi kérdés még tárgyalás alatt van. A sugárúti vonal újabbi épitési terveit e részbeni felhivás folytán a társulat 1880 szeptember 18-án a fővárosi hatósághoz benyújtotta. Ezeu újabbi tervezet megalkotásánál három szempoutot kellett a társulatnak figyelemben tartania: 1. Szigorúan figyelemben voltak tartandók a belügyministerium által felállított feltételek, a melyek szerint első sorban a vágányok keresztezése a sugárut végpontján kizáratott; kötelezettség volt továbbá vállalandó a városligeti körpálya kiépitése iránt. A korábbi többrendbeli tervezetek főleg azért nem hagyattak helyben, mert e feltételek módosításából indultak ki. 2. Mérvadóknak voltak tekintendők a főváros helyi forgalmi érdekei; az új vonalat tehát ugy óhajtotta a társulat tervezni, hogy az a nagy közönség kívánalmait teljes mérvben kielégíteni képes legyen. 3. Végül a fent kifejtetteken kivül még az is szem előtt volt tartandó, hogy az új vonalnak egy, a nagy befektetés és különösen a fenti feltételekből folyó teherrel arányban álló állandó haszonképessége némileg — már a tervezet megalkotásánál — biztosíttassák. Mindenekelőtt azon műszaki probléma volt megoldandó, melyet az út végén való vágány keresztezés feltétlen merev kizárása magában rejt. — Erre nézve, miután a vágány összeköttetés közel fekvő