Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
V. Közúti vasutak. - 2. Budapesti közúti vasút
323 Budapesti közúti vasut. módját a feltételek kirekesztették, a mellőzhetlen kelléket képező vágányegybekapcsolás eléréséhez két út állott rendelkezésre: útvezeték (viaduct), vagy pedig földalatti alagút általi összekapcsolás alkalmazása. Az ezen körülményekből folyó pressió alatt, a jobb- és baloldalon vezetendő fővágányoknak az úttest alatt, alagútszerü összeköttetését volt kénytelen a társulat a tervezetbe felvenni; a mit azonban oly megszorítással tett, hogy ezen összekötés kizárólag kezelési vágány jellegével bír, s csak üres kocsik használatára szolgált volna. Mindazonáltal nem mulasztotta el a társulat a keresztezés kizárásának teljes alaptalanságára újólag is a hatóság figyelmét felhívni. A városligeti körpályát — bizonyos feltevések mellett, önálló vonalként a társulat az új tervezet keretébe szintén belevonta. S igy a bel ügyministeri um által felállított feltételeknek szószer int megfelelhetett volna. A midőn a társulat a sugárúti vonal ügyét újabb tanulmány tárgyává tette: akkor nem csupán a műszaki kérdés megoldására szorítkozott, hanem igen helyesen a sugárúti forgalom irányának és időszakonkénti hullámzásának megfigyelésére is kiterjeszkedett. Meggyőződött a társulat ez alkalommal, hogy a főváros általános forgalmi érdekei és nem kevésbbé a nagy közönség különös érdekei, utóbbi alatt nem csupán a városligetben üdülést kereső kirándulókat, de annak a kereskedő- és az iparos osztályhoz tartozó zömét is értve, teljes mérvben csak akkor fognak kielégítést nyerni, ha ezen új vonal nem mini szárnyvonal, hanem önálló fővonalként építtetnék ki, mely a létező hálózattal, — megfelelő összekötések által, szerves egészet képezne. Hogy e czél eléressék, az új vonal végpontját a társulat a Gizella-téren, esetleg a harminczad-utczában óhajtotta elhelyezni. A sugárúti vonalnak ilyképeni tervezése, a sugárútnak a főváros minden pontjával való összeköttetését tette volna lehetővé ; de ezenkívül kellő arányt biztosított volna a megkívánandó nagy befektetés és a vonal haszonképessége közt. Ebben áll a sugárúti vonal újabb tervezetének lényege, a melyről bízvást állithatni, hogy minden izében alkalmas a főváros helyi közlekedési ügyének újabb, tartós lendületet adni. A benyújtott tervezetet a főváros részéről kiküldött vegyes bizottság, a melyben a főváros, rendőrség és a fővárosi közmunkatanács képviselői vettek részt, 1881 évi január 18-án vette tárgyalás alá. A vegyes bizottság a vágányok alagútszerü összekötését nem fogadta el, hanem javasolni határozta, miszerint a belügyministeriumhoz felterjesztés intéztessék : hogy az űt-keresztezést kizáró feltétel elejtessék. A fővárosi épitési bizottság 1881 márczius ll-én tartott ülésében a vegyes bizottság határozatát magáévá tette, s igy a fővárosi 21*