Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 12. Szamosvölgyi vasút

148 Szamos völgyi vasut. 148 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók: а) Alépitmény. A maximál emelkedési viszony legyen egy a százhoz (1 : 100). Kanyarodások a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel ne bírjanak. A pályatest koronaszélességének ott, hol a sínek a talpfán fekiisznek, 3'3 méternyinek kell lennie. A kövecságy a sínek lába alatt 0-25 méter vastagságban s a sínek lábának magasságában 2*8 méter szélességben rakandó. A müépitmények kivétel nélkül fából is létesíthetők. б) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakkal egyenlő vágányszélességet nyer. A sínek folyó méterenkint 18 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly sürün rakott talpfákra helyezendők, hogy 4200 kilogrammnyi keréknyomásnak megfelelő hordképességgel bírjanak. Már használt vagy kevésbé jó minőségű sínek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, a mennyiben ez által az üzlet biztonsága veszélyeztetve nincsen. Megengedtetik még a függő sínkötés, valamint egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2.2 méternél kisebb nem lehet, azonban úgy ezek, mint a kitérők talpfái is, puha vagy kemény, fürészelt vagy hasított fából is előállíthatók. A felépítmény más anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által, a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg. c) Epületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek felállítása a legkisebb mérvre szorítható és az épületek a helyszínén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg favázas falazat, vályog, vagy vert falakból fatetövel, vagy egészen fából is ellöállithatók. Az őrházak száma akkép állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, minden 4 kilométerre egy őrház esik. Minden állomáson elég egy váróhelyiséget rendezni be. Közczélok, úgymint a posta, távirda, rendőrség stb. részére megkívántató helyiségek előállítására, az engedélyes nem köteleztetik. Árúraktárak csak akkor építendők, ha a forgalom igényli. A vizállomásoknál kézzel hajtható szivattyúk, fa víztartók, égetett agyagvizvezető csövek stb. alkalmazása megengedtetik, és esetleg a mozdony közvetlen a kútból is merítheti vizét. A pálya bekerítése általában, a védgátakat és anyagárkokat is ideértve, csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, a hol a helyi viszonyok ezt okvetlenül megkívánják. Az utak elzárására szükséges korlátok csak nagyon süríí közlekedési út átjárásoknál vagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az átjárástól legalább 150 méter távolságra észre nem vehető. A korláttal el nem látott útátjárásoknál lassumenet-jelző táblák alkalmazandók. Az engedélyes köteles egy üzleti távirdát létesíteni, melyen az állomások közti sürgönyözés lehetséges legyen. Áthaladó vonaljelzők, és pedig sem láttani, sem hallható jelzők (harangjelzők) általában nem szükségesek; de az apahidai állomás végén, az állomás biztosítására egy fordítható távjelző állítandó fel. A kézi s a vonatoknál szükséges jelző szerek a fennálló szabályok szerint szerzendők be. d) Állomások. Az állomások száma, ide nem értve az apahidai és deési végállomásokat, kettőnél kevesebb nem lehet, ezen felül az engedélyesnek jogában áll ezen állomások közt, a szükséglet szerint, s önként érthetöleg a kormány engedélye mellett, állomásokat, megálló helyeket és kitérőket létesíteni. Apahidán az engedélyes a m. kir. államvasutakkal közös pályaudvart birhat, önként értetvén, hogy ha e közös használat folytán, melynek feltételei az engedélyes és a m. kir. államvasutak igazgatósága közt a kormány helybenhagyása mellett külön szerződésben állapitandók meg, a m. kir. államvasutak jelenlegi pályaudvarának kibővítése válik szükségessé, az e czélra szükséges létesítmények költségei kizárólag engedélyes terhét képezik. Egyébiránt, ha a pálya épitési vagy üzleti viszonyai úgy kívánnák, engedélyes Apahidán külön pályaudvart is létesíthet.