Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 4. Báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vasút

31 Báttaszék-dorríbovár-zákányi [duna-drávai] vasút. Aharmadik vonal végpontja Baja alatt »Bátta« község táján, az úgynevezett »Dongelet« szigetén feküdnék, mely végpont elérése czéljából a vonal Báttaszéktől egy nagy kanyarulattal jobb felé volna vezetendő, s ezután ármentes területen Báttáig folytatva, iunen ártéren s a régi Dunaágak átmetszésével szintén az úgynevezett »Dongelet« szigeten át érne a part-állomásba. A vonal hossza 15'0 kilométert, épitési költsége mintegy 537,570 frtot tenne. A megejtett tanulmányok szerint mind három vonal elég nehéz és igen költséges építkezést igényelne. A vonalak által kisebb-nagyobb hosszban átszelt ártér, valamint a sok vizér és a régi Dunaágak ugyanis nagymérvű földmunkákat, véd- és biztosítási müveket és hidakat fognak szükségessé tenni. Ámbár a három vonal között az első helyen emiitett vonal leghosszabb és legköltségesebb, mindamellett mégis az látszik legelőnyösebbnek, mert csakis ezen vonal által volna az elérhető, hogy az igen élénk kereskedelemmel és iparral bíró Baja város, habár egyelőre csak közvetve is, belevonassék a vasúti forgalomba. A miut hallatszik, a közmunka- és közlekedési m. k. ministerium az utóbbi vonalat fogadván el, a részletes tervek kidolgozásával a m. k. államvasutak igazgatóságát bizta meg. E vonal kiépítése esetén a báttaszék-dombovár-zákányi (dunadrávai) vasút megszűnne zsákpálya lenni s kétségkívül jövedelmezőbbé válnék. A főváros érdekeit tartva azouban szem előtt, ezeu újabb transversalis vasut létesitése károsnak jelezhető, Fiume érdekében ellenben ennek kiépítése előnyös, mert ezen vonal utjáu nemcsak a Duna által átszelt vidék, hanem közvetve s a tört forgalom segítségével az ország összes felső-, keleti és déli részeiből Fiumébe és nyugot felé irányuló forgalom közvetítésére nézve teljesen a kormány rendelkezésére álló oly összeköttetés létesíttetnék, mely a fiumei forgalomnak a trieszti verseny és a déli vasut magatartásától való függetlenitésére nézve általánosságban kitűzött feladat sikeres megoldását lehetővé tenné. Minthogy továbbá a budapest-pécsi vasut építése által a báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vasut az ország fővárosával is egyenes s közvetlen irányban összeköttetésbe jöu s a dombovár-zákányi szakasz a budapest-dombovár-zákány-zágráb-károlyváros-fiumei útiránynak összekötő lánczszemét íogja képezni, — a vasut részvényesei a legszebb reményekkel nézhetnek a jövő elé. A vasut 1882. évi üzleti előirányzata a f. 1881. év augusztus havában megállapittatván, ezen előirányzat szemben az 1880. évi tényleges és az Í881. évi előirányzati adatokkal, a következő eredményeket tünteti fel: Bevétel Kiadás Üzleti fölösleg 1 880. évi tényleges eredmény 1881. évi üzleti előirányzat 1882. évi üzleti előirányzat Az | 88u. evi tenyleges eredményhez képest 1882. évre előirányzott többlet vagy kevesebblet az 1881. evi előirányzathoz képest 188 2. évre előirányzott többlet vagy kevesebblet Bevétel Kiadás Üzleti fölösleg o. é. frt o. é. frt o. é. frt o. é. frt | o. é. frt Bevétel Kiadás Üzleti fölösleg 425,428 398,118 495,000 386,804 500,000 382,230 + 74,572 — 15,888 + 5,000, — 4,574 Bevétel Kiadás Üzleti fölösleg 27,310| 108,196| 117,770 + 90,4 601 + 9,574