Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
I. Társulati magyar vasutak. - 4. Báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vasút
30 Báttaszék-dorríbovár-zákányi [duna-drávai] vasút. Az 1880. évben elért 27,30976 frtnyi üzleti fölösleg a 11.755,800 frtnyi befektetési tökét 0-23°/o-al kamatoztatja, mig az 1879. évi 14,932*51 frtnyi üzleti felesleggel a befektetési tőke csak 0-12°/o-al volt gyümölcsöztetve. — Az eredeti alaptőke 11.540,800 frt kamatoztatása és törlesztésére szükségeltetett 1880. évben 586,796-52 frt ezüstben, melyre fedezetül rendelkezésre állott a 27,30976 frtnyi üzleti fölösleg, s igy az állami biztositás 559.48676 frt, vagyis az egész évi illetmény 95 ,00°/o-a erejéig vétetett igénybe, mig 1879. évben az állami biztosítási illetménynek 97-46°/o-a szükségeltetett. A f. 1881. év első nyoloz havának ismert ideiglenes bevételei 240,167 frtot tesznek s e szerint az előző év megfelelő időszakának 307,151 frtot tett hasonló eredményeihez viszonyítva 66,984 frtnyi, vagyis 21'80°/o-nyi bevételi kevesebblet mutatkozik. — Az 1884. évre 495,000 frttal előirányzott bevételnek csak mintegy 48-51°/o-a jött be tehát az év első nyolcz hónapja alatt s habár a hátralevő négy hó rendszerint legtöbb bevételt eredményez, még sem remélhető, hogy az előirányzott bevétel eléressék, sőt minden valószínűség szerint még az 1880. évi tényleges bevételi eredmény sem fog eléretni. A pálya jövedelmezőségi viszonyai e szerint nem mutatnak észrevehető javulást, s nem is lehet a bevételek jelentékenyebb emelkedésére mindaddig számítani, mig a vasút zsákvasut marad. Az igazgatóság már régóta érzi a helyzet tartbatlan voltát, s folyton oda törekszik, bogy a vasútnak a Dunáig, esetleg Bajáig való meghoszszabbitását megvalósíthassa. Az igazgatóság ebbeli törekvései végre úgy látszik meg fognak valósulni, a mennyiben a közmunka- és közlekedési m. k. ministerium a meghosszabbítás kivitelének tanulmányoZäSät £L mult év november havában elrendelte. Az ebbeli tanulmányok eszközlésével megbízott m. k. vasúti főfelügyelőség még a f. év elején a belyszinén tanulmány tárgyává is tette a báttaszékdombovár-zákányi (duna-drávai) vasútnak Báttaszéktöl a Dunáig való meghosszabbítását s három kivihető vonalirányt szemelt ki, melyek mindegyikének a Duna melletti végpontja lehetővé tenné a Dunaparton tervezett állomásnak létesítését s ugyanott alkalmas kikötő-helyeknek berendezését. Az elsővonal végpontja Baja sz. kir. város átellenében, a jelenlegi gőzhajózási állomás felett feküdnék s a báttaszéki állomásról majdnem egyenes irányban volna az úgynevezett »nyéki szállásokon« át vezethető, hossza mintegy 16-1 kilométer lenne, s építése körülbelől 734,383 frtot igényelne. Ezen vonal egészen ártérben feküdnék, s közvetlenül a Duna előtt egy nagyobb kanyarodással a part hosszában tervezett állomásba ágaznék be. Amásodik vonal szintén egyenes irányban indulna ki a báttaszéki állomásból, s igy haladna a »nyéki szállásokig«, honnan balra kanyarodva, és a szegszárd-báttai védgát-társulat töltését mintegy 2'6 kilométer hosszban alépítmény gyanánt felhasználva, s az úgynevezett »Lassi« területen jobbra kanyarodva, a dunaparti állomásban, jóval Baja felett végződnék. E vonal hossza 12-9 kilométer lenne s építése körülbelől 524,335 frtot venne igénybe.
