Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

I. Társulati Magyar vasutak - 8. Győr-sopron-ebenfurti vasút

98 Győr-sopron-ebenforií vasut-társulat. ság és a kormány figyelmét a györ-sopron-ebenfurti vasútnak a cs. k. szab. osztrák államvasuttársulat által szándékolt megvétele iránt felmerült hírekre, azon meggyőződését fejezvén ki, hogy a hazai közgazdaság érdekében feltétlenül szükségelt buda-győri vasut értelemnélküli marad, ha a győr-sopron-ebenfurti vasut a versenyző osztrák államvasút kezébe kerül. Póchy minister kijelenté, hogy e hírekről és szándékról a kormány magán uton értesült, de arról hivatalos tudomása nincs. Egyébiránt a kormánynak az engedélyokmány értelmében döntő joga van s ha bármely vállalat vásárol is részvényeket, abból semmi veszély nem származhatik a közforgalom érdekeire, minthogy a kormány beleegyezése nélkül az egyes társulatok viszonyai meg nem változtathatók. Ezen nyilatkozat már határozottabban jelezvén a kormány álláspontját, ennek s általában a kérdés képviselőházi megvitatásának bizonyára nagy befolyása volt arra, hogy a cs. k. szab. osztr. államvasuttársulat megvásárlási tervéről legalább egyelőre lemondjon. Az ügy ekkénti lefolyásának a közforgalom érdekében csak örülni lehet, mert a budapest-győri vonal és a leobersdorf-ebenfurti vasúti összeköttetések létesítése esetén alig lesz fontosabb és függetlenebb kiviteli utunk ennél, melynek jelentősége kiviláglik abból is, hogy e vonal Budapesttől St.-Pöltenig (az osztrák Erzsébet császárné nyugoti vasut állomása) Győrön és Sopronon keresztül mintegy 40 kilométerrel rövidebb, mint a Budapesttől Bécsen keresztül St.-Pöltenig vezető vonal, s hogy továbbá e vonal létesítésével nemcsak Budapestnek, hanem az egész tiszai vidéknek kivitele teljesen független lesz az osztrák államvasút befolyásától. Az 1879. év folyamán különben arról is volt szó, bogy a kormány csoportositási tervének keretébe a győr-sopron-ebenfurti vasut, mint a m. nyugoti vasúttal egyesítendő lett volna felvéve. E combinatiót csak üdvözölni lebet, s habár erről az újabb időben nem is hallani semmit, még sincs kizárva, sőt nagyon közel áll a lehetőség, hogy a buda-győri vasut kilátásban levő kiépítése a kormány emiitett csoportositási tervét szükségképen megoldásra fogja kényszeríteni, a mennyiben a nyugoti vasutvonalak csak egy vállalat kezében válhatnak a közforgalom hasznos tényezőivé. Társulati alaptöke 1879. évi deczember 31-én. I. vonal alaptökéje: 19,614 db. részvény á 200 frt 3.922,800 frt 29,422 db. elsőbbségi kötvény á 200 frt 5.884,400 » 9.807,200 frt II. vonal alaptőkéje: 6,685 db. részvény 1.337,000 » 11.144,200 frt Tartalék-alap a győr-soproni vonalrészre 220,000 frt. Szelvény-beváltási, kötvény-kisorsolási és kisorsolt kötvénybeváltási határnapok. A részvények után az esetleges 6°/o-os osztalék és a netáni felülosztalék mindig az üzletév lejártát követő évben julius hó l-én fizetendő, de január hó l-én ennek fejében részletfizetés is teljesíthető. *) *) A részvények után eddig még egyszer sem fizettetett osztalék.