Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

II. Társulati közös vasutak - 4. Kassa-oderbergi vasút

239 Cs. leír. szab. kassa-oderbergi vasnt-társulat. favámok a kassa-oderbergi vasútra nézve fokozták, s az üzleti bevételeket annyira csökkentették, hogy a vasiparnak az év vége felé beállott emelkedése sem javitbatott gyökeresen a helyzeten. A polgári utasok forgalma ismét alább szállott, s ugy az utasok számában, mint, a bevételekben körülbelől l'6°/o-uyi volt az elözö évhez képest a csökkenés. A kassa-oderbergi vasútnál, ugy mint a többi vasutaknál is, a tapasztalás beigazolta, hogy sem a czélszertien berendezett menetrendek, sem a vitelbérek mérséklése, menettértijegyek, s fiirdőidény-jegyek behozatala nem volt alkalmas az utazási hajlamot fokozni, sőt a kassa-oderbergi vasúton a kényelmes és gyors csatlakozások biztosításából azon hátrány keletkezett, bogy a hosszabb útra kelő utasok a II és III. osztály mellőzésével, utóbbi időben a III. és IV. kocsiosztályt használták. A katonaság forgalma az 1879. évben a rendes volt. Az árúk forgalma mennyiségre nézve a megelőző évhez képest növekedett, de miután a forgalom rövidebb szállitási távolságokra szorítkozott, mint 1878. évben, könnyen érthető, hogy daczára az elszállított árümennyiség emelkedésének, a bevételeknél mégis mintegy 2°/o nyi csökkenés mutatkozik. A gabna, olajos vetemények, facserzőkéj szállítása tetemesen csökkent, ellenben kőszén, őrlemények, nyers vas és kénkovand, jelentékenyen több szállíttatott, mint az előző 1878. évben. Megemlítendő e helyütt, bogy a kassa-oderbergi vasút közelében roppant mennyiség és kitűnő minőségben található kénkovand kivitele mind gyorsabb lendületet vesz. A kénkovand Szomolnok és Remete táján találtatik s onnan nagy nehézséggel tengelyen szállíttatik a margitfalvai állomáshoz, s innen Morva-, Cseh- és Németországba továbbittatik. A telepek nagy gazdagsága, az anyag kitűnő volta s a mindig növekvő szükséglet ezen czikkből a kassa-oderbergi vasút számára igen jelentékeny és állandó bevételi forrást biztositana, ba ezen éreznek a főpályához való fuvarozása nem lenne kénytelen a kocsifuvar eshetőségeivel: a rosz utakkal és az igás marba hiányaival küzködni, s ugy a megrendelőknek, mint a szállítóknak időnként legyözbetlen akadályokat nem gördítene útjába. E fontos forgalmi czikk szállításának megkönnyítése czéljából az érdekeltség már régóta tervezi Margitfalván a k Gölniczbányán át Szomolnok kai leendő összeköttetését, s a kassa-oderbergi vasút is támogatta e tervet, sőt 1879. év folyamán alapos kilátások voltak arra, bogy a kassa-oderbergi vasút saját költségén fogja ezen magában véve is jövedelmezőnek Ígérkező iparvasutat kiépíteni, e kilátások azonban csakhamar eltűntek, a nélkül azonban, hogy az iparvasut kiépítésének terve is felbagyatott volna, ellenkezőleg ez idő szeriut már biztosítottnak tekinthető, hogy azon consortium, mely a magyar kincstár tulajdonát képező szomolnoki kénkovand telepeket bérbe vette, a Margitfalva-Gölniczbánya-Szomolnok-i iparvasutat hova előbb ki fogja épiteni, minthogy csak vasúti összeköttetés mellett aknázhatók ki a bérbe vett gazdag kénkovand-telepek. E consortium az iparvasutat keskeny vágánynyal tervezi, s 1880. év vége felé már az épitési engedély kiadásáért folyamodott a kormány-