Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 2. évf. / 1879 (Budapest, 1879)
Társulati Magyar vasutak. - X. Mohács-pécsi vasút
18 II . kir. államvasutak. 18 novcze, Verpolje, Andriewcze és Sarein állomásokat érintve, Broódig halad, hol a bród-busudi összekötő vasúthoz csatlakozik, mely utóbb emiitett összekötő vonalnak üzletét szintén a m. kir. államvasutak igazgatósága kezeli. A fővonal hossza 96'2 kilométer. A dályai állomásból Eszék felé még egy 1*2 kilométer, s Vukovártól a Dunaparthoz egy 2 kilométer bosszú szárnyvonal ágazik ki. A ver poljei állomásból kiágazólag Samaczig, a másodrendű vasutak számára megállapított szabvány szerint egy 20 kilométer hosszú szárnyvonal épittetett ki, mely eredetileg a szávai zátonyokból veeudö kavicsnak a főpályára leendő szállítására volt rendeltetve, később azonban a rendszeres forgalom czéljaira is berendeztetni fog. A katonai forgalom számára ideiglenesen megnyitott pályán alig indíttatott meg azonban a közlekedés, — a tartós esőzések s a Száva áradásai csakhamar megakaszták a forgalmat s deczember 1-ső napjaiban lvánkowa és Mikanovcze között a közlekedést máibe kellett szüntetni, s csak február hó 1-éu volta pálya egész lioszszában a forgalomnak ismét átadható. Az árvizek által a pálya végleges kiépítése is fölöttébb hátráltatva s meguehezitve lett s az építési fővállalat is ennek folytán tetemes több-munka teljesítésére lett kéuyszeritve, melyek fejében a kormánytól kárpótlást is nyert. — Az árvizek által okozott nehézségek daczára is azonban a pálya végleges kiépitése a szerződésszerű határidőben, vagyis f. 1879. évi november hó 20-ra be lett fejezve.*) A pálya építésére és fölszerelésére 1878. év végéig 3.091,448 frt 55V2 kr. adatott. A pálya kiépítésének megindításakor azonnal kérdések merültek fel arra nézve, vájjon átveszi-e az állam a vasútvonal üzletkezelését? s ha nem, kinek kezelésébe adassék át a vasútvonal üzlete ?j A vasútvonal kiépítését elrendelő 1877. évi XXVI. t. cz. a vinkovcze-broódi vonalra nézve határozottan rendeli, hogy annak üzlete a törvényhozás további intézkedéséig a ministerium által kezelendő, e vonal üzletkezelését illetőleg nem forgott fenn tehát kétség az iránt, bogy e vonal állami kezelés alá veendő. Másként állott azonban a kérdés a dálya-vinkovczei vonalra nézve. Mig ugyanis a vinkovcze-broódi vonal kiépítési költségeinek végleges fedezeti alapjául a batárőrvidéki erdők értékesítéséből befolyt s rendelkezés alatt állott pénzkészlet jelöltetett ki, addig a dálya-vinkovczei vonalat illetőleg rendeltetett, hogy annak létesítéséről a kormány az államkincstár terhére gondoskodjék. Minthogy továbbá a kormány ez utóbbi vonalrész engedélyezése iránti tárgyalások megindítására is egyben fölhatalmazást nyert, — a törvényhozásnak kétségtelenül az lehetett szándékában, hogy az államkincstár saját pénzét előlegezéskép forditsa e vonal kiépítésére és pedig csakis *)Az árvizek által okozott rongálásokról, a vállalkozók kárpótlási igényeiről, s a pálya végleges kiépítésére vonatkozó mozzanatokról, mint az 1879. évre eső tényekről, jövőre fogunk szólni.
