Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút

Magyar északkeleti vasut-társulat. 179 Ezen tartalék-alapra nézve meg volt állapítva, hogy azt jövedelmezőleg kell elhelyezni, a kamat-szaporaságot a tökéhez csatolni, s a maradvány csak az építkezési munkálat, illetőleg a felülvizsgálat befejezése után lesz a fővállalkozónak kiszolgáltatandó. Szóban forgó tartalék-alap apródonként 2.233,927 frt 7 krra növekedett. A fövállalat azonnal az építési szerződés megkötése után összeállította és szervezte az építkezés vezetésével megbízott műszaki személyzetet. 1868-ki ősztől 1869-ki tavaszig ugy az al-, mint a fel- és magas építmény foganatosítása majdnem minden vonalrészen, leginkább szabad pályázat útján, egyscgi árak és utólagos felmérés mellett, vállalkozóknak adatott át. A munkálatoknak egyességi átalány melletti kiadása akkor még nem volt lehetséges, mert a tervek még nem voltak véglegesen megállapítva, és az egyes munkálatok terjedelmét még nem lehetett pontosan meghatározni. A munkálatok lehető leggyorsabb befejezésére irányzott ezen eljárással egybehangzólag, már 1868-ik év végén és 1869-ik év elején az iránt is megtette a fővállalkozó a körülményes intézkedést, hogy a pályához megkívántató sinek, talpfák, felépítményi anyagok, forgalmi eszközök és felszerelési tárgyak idejében megérkezése biztosítva legyen. Ezen előgondoskodásra annyival sürgősebb szükség volt, mert a vasutak épitése azon időtájban egész Ausztriában és Magyarországon nagy lendületet nyert; annálfogva attól lehetett tartani, hogy a vasútépítéshez szükséges anyagok beszerzése csakhamar meg lesz nehezítve és az árak felszökkennek. Csakugyan sikerült is az anyagokat jutányos áron kellő határidőre megrendelni, és az egész szükséglet fedezését teljes mérvben biztosítani. A két év leforgása alatt mintegy 3A millió mázsára menő siuszükséglet szállítására belföldi gyárak nem vállalkozhatván: Belgium különböző gyáraiban történt a megrendelés. A talpfaszükséglet szállítása pedig egyetlen egy jó hitelű szállítónak adatott át. Minthogy a vállalat létesítése alkalmával készletben volt műszaki anyag az átalános tervekre szorítkozott, a fövállalat legelső teendője volt, jelentékeny erők alkalmazásával a terület rendszeres tanulmányozását és a tervek kidolgozását megkezdeni. A munkálat előhaladása azonban nem igen felelt meg a reá fordított költségnek és a rövidre szabott határidőknek. A fővállalatnak tervek készítésével megbizott közegei nem ismerték sem a helyi viszonyokat, sem a kormány és társulat törekvését és kívánalmait, s mindezt csak lassanként, és az előmunkálatok kidolgozása tárgyában kibocsátott rendeletek és szabványok megtartására irányzott több rendbeli sikertelen kísérlet után lehetett elérni. Azonfelül a pálya engedélyezett irányán tett fentebbi módositások, a nagyobb fontosságú pályaudvarok fekvésének és a tiszavidéki pályához csatlakozás pontjainak meghatározását illetőleg, hosszadalmas tárgyalásokat tettek