Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - II. Arad-körösvölgyi vasút

34 Arail-körüsvölgyi vasut-társulal A jelzett előkészítő intézkedések alapján a pálya építése 187G. évi május havában megkezdetett, de gátlélag hatottak az építkezés siettetésére az azon évi május, junius és az őszi hónapok folyton tartó esőzései, melyek által a mellékutak járhatatlanokká, és az építkezési anyagoknak a helyszínére történő elszállítása majdnem lehetetlenné lett téve. Ezen esőzések által azonkívül az anyagárkok és a laposabb helyek vizzel elboríttattak, mi okból különösen a földmunkálatok szenvedtek hátramaradást. Az épités megkezdése után nemsokára reá beállott aratási időszak és az ez idötájt minden irányban megkezdett körösszabályozási és töltésezési munkálatok, a legjobb munkásokat vonták el az építéstől, melyre késleltetőleg hatott még az időközben fizetésképtelenné vált Temesváry és társai vállalkozó czég munkabeszüntetése, és az általok vállalt munkálatoknak saját kezelés alá történt átvételéhez igényelt idő. Legnagyobb nehézséget okozott azonban azon körülmény, hogy az építkezési kiadásokat és igy az épités előhaladását is mindig azon csekély összegektől kellett függővé tenni, melyek a pénztárba időszakonként befolytak, tehát az időszakonként beállott kedvezőbb időjárási és munkásviszonyok is csak annyiban használtathattak ki, a mennyiben azt a feles összegekkel nem rendelkező pénztár állása mindannyiszor megengedé. Végre pedig igen bénitólag hatott az építkezés folyamára még azon körülmény is, hogy a társulat törzsvagyonát képező kötvények egy nagy részét, daczára a kezdetben tett befizetési Ígéreteknek, törvény utján kellett érvényesíteni. Mindezek daczára sikerült a vasút építését annyira siettetni, bogy a vasútvonalnak arad-pankotai 41 kilometer bosszú része már 1877. év február 1-én, tehát az engedélyokmány által kiszabott határidő előtt 14 hónappal, a pankota-borosjenői 21 kilométer bosszú rész pedig már május 10-én, tehát a kiszabott batáridő előtt 11 hónappal lett a közforgalomnak átadva. Az építési előirányzat szerint az egyes munkanemek és tárgyak oly alacsony egység-árakkal lettek számítva, melyek az eddig tapasztalt vasútépítési költségek után Ítélve, az érdekelt közönség, ugy mint a szakértők méltó kétkedését vonták maguk után. Ezen költségvetés szerint a vasút építésének költségei kilométerenként 17,357 frt 20 krajczárra, tehát oly csekély összegre voltak előirányozva, mely még eddig, hazánk legolcsóbb, sőt keskeny vágányu vasutaink építési költségei által is majdnem 100°/o-al lett fölülmúlva. A fentebbi előirányzott költségek tulhágásának elkerülésé tehát, tekintettel a fenntebb leirt kedvezőtlen viszonyokra, rendkívüli erőfeszítést igényelt volna. De ezen előirányzat által vont batárokat át kelle vala már csak azon okból is lépni, mert a mint kezdetben jeleztetett, a vállalat léte-