Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Hajózási vállalatok - XXXI. Ferencz-csatorna-társulat
Porenc2c3atorna-társulat. 595 Ellenben a szemesterményeknek a Bánságból és a Tisza vidékéről való keresztülvitele, mióta a gőzösök általi hajóvontatás lett életbeléptetve, de legkivált a csatornában hovatovább mindig érezhetőbbé vált vízhiányból származó hajózási nehézségek miatt évről évre csökkent úgy, hogy a csatorna jövedelmét a 60-as években csak SztTamástól a Dunáig terjedő partvidéki vonal árú- és termény-forgalma képezte. Mig az 1826-ik évtől 1839-ig terjedő időszakban leginkább a Tiszáról 6766 terhelt hajó 18 millió mázsa tebertartalommal és 5159 Üres hajó utazott a csatornán, az 1856-ik évtől 1868-ig terjedő 13 évi időközben közlekedett 8262 terhelt hajó, 6273 üres hajó és 3985 épitőfa-tutaj, 21 7/io millió mázsányi rakmánysúlylyal; tehát az előbb nevezett időszakhoz képest 1506 terhelt, 1114 üres bajóval, 3814 tutajjal és 3'/»o millió mázsányi rakmánysúlylyal több. Mindamellett mégis ezen kedvezőbb eredmény nem az átvitel gyarapodásának, hanem leginkább a csatorna partvidéki kereskedés lendületének, és a nagyobb rakmányforgalom, részben a hajók teherjelzése életbeléptetésének köszönhető; mivel ezen időszakban a Tiszáról csak 1785 terhelt és 244 üres hajó 1160 tutajjal együtt 6 9/io millió mázsányi rakmánysúlylyal közlekedett a csatornán, a többi 14 s/»o millió mázsa pedig a Dunáról történt behozatalt és csatornapartvidéki kereskedést illeti. A régi csatornának a kereskedés élénkítésére és a földmivelés előmozdítására e szélesen elterülő és gabnaföldekkel megáldott alföldön, hol a talaj öntözése eszközölhető, s tágabb közben az egész országra kiható fontossága minden kétely fölött áll. De ezen czóloknak a csatorna akkori állapotában igen csekély mérvben felelt meg. Időszakonként életre serkentette ugyan a környék kereskedését; de a földmivelés előmozdítására nem szolgálhatott. Hogy ezen viziút a kereskedelemnek hathatós előmozdítására szolgálhasson, hogy a Duna és Tisza között elterülő termékeny rónaság a mivelés nagyobb fokára emeltessék és az ebből következhető sokoldalú előnyök eléressenek, mindenekelőtt a csatorna hiányain gyökeresen kellett segíteni és a csatornán mindinkább nehézségekkel küzdő hajózást, valamint az öntözést, tekintet nélkül a Duna vízállására, biztosítani. A csatornának a forgalom növekedett igényeihez való átalakítása s kiterjesztése természetesen jelentékeny áldozatokkal járandott, melyeket az állam akkoron egymaga elvállalni nem volt hajlandó. Szerencsére azonban akadt egy jeles férfiú, ki belátta, hogy nemcsak a közvetlen vidék, de az ország anyagi érdekei is sürgetően parancsolják, hogy a hanyatlásnak indult Ferencz-csatorna, mely a század elojén a közvetlen vidék anyagi gyarapodásának éltető forrása volt, helyreállíttassák s a változott viszonyok igényeihez képest átalakíttassák. — Türr István olasz kir. altábornagy volt az, ki az ügyet felkarolta s fáradhatlan buzgalmának sikerült is a czél valósítása.
