Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Hajózási vállalatok - XXXI. Ferencz-csatorna-társulat
55 f) frerehc'zcsaborna-tärsulat. Az 1870. évi XXXIV. t. cz. által beczikkelyezett engedélyokmány alapján ugyanis a m. k. államkincstár tulajdonát képező Ferencz-csatorna minden tartozékaival, úgyszintén a csatornával 1869. évig együtt kezelt 388 hold szántóföld és 58 hold réttel, az összes üzletszerekkel s a csatorna egyéb szeralapjával, s mindazon jogok és terhek mellett, melyekkel azt az államkincstár bírta, tulajdon jogának világos feutartása mellett Tttrr István olasz kir. altábornagy úrnak üzlet és használat végett átadatott, oly feltétel mellett, hogy engedélyes köteles legyen : a) mindenekelőtt az átveendő Ferenczcsatornát átalábau kijavitani; b) Bajától Bezdánig egy táp- és hajózási csatornát ásatni; c) a Dunának úgynevezett »Sugovicza« ágát hajózhatóvá tenni, és részben kikötővé átalakítani; d) a Ferenczcsatornát a borjasi átmetszésig meghosszabbítani; végül e) Kis-Sztapáruál a Ferencz-csatorna első tartányából kiindulva, Bresztovácz, Keresztúr-Puszta-Pettau, Torzsa, Despot-Szt-Iván, Kulpin, Petrovácz és Piros helységek vidékein át, Újvidéken alól a Dunába egy új hajózási és öntözési csatornát építtetni. Az engedély-okmányban részletesen megállapittattak a teljesítendő munkálatok részletes kiviteli módozatai, azonkívül köteleztetett engedélyes az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számított 30 nap alatt 400,000 frtot biztosítékul letenni s hat bó alatt kimutatni, hogy az általa beruházandó 8.036,000 frt vállalati alaptőke 30 %-na.k befizetése biztositva van, ellenkező esetben az engedély elenyészik s a letett biztositék a kincstár tulajdonává lesz. A letett biztosítékra nézve kimondatott, hogy az azon arányban fog visszaszolgáltatni, mennyiben a 8.036,000 frtnyi összeg tettleg beruháztatott. Az engedélyes köteles volt az engedélyezési okmány hatályba léptétől számítandó egy év alatt, 1871. évi augustus bó 20-ig a munkákat megkezdeni és az engedélyezett új munkálatokat a Ferencz-csatorna s hozzátartozóinak átvétele napjától (1871. augusztus hó 1.) számítandó 4 egymásután következő év alatt befejezni. A kincstár a saját birtokában levő, a vállalat czéljaira szükséges földeket az engedélyidő tartamára ingyen engedé át. A teljesített munkálatok és készpénzbeli kiadások kárpótlásául engedélyes feljogosittatott, az engedélyidő tartama alatt az államkincstár által megállapított díjszabályzatban felsorolt hajózási és személy- és árúczikk viteldíjt szedni. Ezen díjszabályzat azonban a kincstár szállítmányaira nézve a csatorna átadása és átvétele után azonnal 10%-al leszállittatik. Az államkincstár tulajdonát képező vízi jármüvek, valamint azon vízi közlekedési eszközök után, melyeket az állami vagy rendőri felügyelettel megbízott közegek kizárólagosan használnak, hajózási vám nem fizettetik. A megállapított vámdíjszabályzat az engedélyes által szedendő vízi vám és viteldíj maximuma gyanánt szabatván ki, engedélyes feljogosittatik az abban foglalt viteldijakat vagy átalában vagy egyes czikkekre leszállítani, — az ekképen leszállított árszabás azonban csak három havi alkalmazás után emelhető ismét fel.