Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Közúti vasutak - XXIV. Pesti közúti vasút

Porti kOlutl vasut-társulat. 495 részükre más vállalkozók előtt előjog adatott, minden a jövőben Pest város határkörén belül tervezendő lóvonatú közúti vaspályavonalak kiépítésére. Ezen engedély s az engedélyesek s Pest város között a részletes feltételek iránt kötött szerződés alapján az engedélyesek I860, évi ápril hó 30-áu megalakították a részvénytársaságot, melynek s illetőleg az engedélynek tartama 40 évre, vagyis 1906-ig terjedő időszakra állapíttatott meg. Az engedély lejártával a pálya Budapest főváros tulajdonába megy által. A társaság megalakulván, első sorban a szénatér-osztr. állampálya újpesti vonal kiépítését határozta el, mely vonal 1866. évi augusztus hó 1-ón adatott át a közforgalomnak. Az épitési költségek 220.000 írttal elöirányoztatván, annak fedezéséül 1100 db. 200 frtos részvény bocsáttatott ki. Az 1867. évi márczius hó 26-án tartott közgyűlésen elhatároztatott a kcrepesi-úttól (Zrinyi-háztól) a m. kir. államvaspályáig s a városligetbe vezető vonalaknak kiépítése s a szükséges pénz előteremtése czéljából 1650 db. új sorozatú részvénynek kibocsátása. A városligetig vezető vonal 1868. évi május bó 10-én, a m. kir. állampályáig terjedő vonal pedig julius bó 1-én vetetett üzletbe. — Az 1868. évi január bó 4-én összeült rendkívüli közgyűlés már ismét a pályaliálózat további kiterjesztésével foglalkozott, s elhatározta a m. kir. államvaspályától Kőbányáig vezető vonalnak kiépítését, a régi vonalaknak az osztr. államvaspályától és a szénatértöl a Dunáig leendő meghosszabbítását, — a pest-soroksári ésszénatér-Ullöi úton át a vámsorompóig terjedő új vonalak kiépitését. E munkálatok költségei fedezéséül az 1868. évi junius bó 31-én tartott közgyűlés 3250 db. új részvénynek kibocsátását engedélyezte, 650,000 frt erejéig. A Kőbányáig vezető vonalon 1868. évi szeptember hó 26-áu nyittatott meg az üzlet, mig a szónatér-Ullői vámsorompó vonal 1869. évi augusztus hó 14-én adatott át a forgalomnak. Ez utóbbi évben a növekedő forgalom igényeinek eleget teendő, több régi vonalon lerakatott a második vágány, s egyúttal több új vonal kiépítésére is eugedély eszközöltetett ki, u. m.: a szénatér-kétuyúl-útczavárosbatár vonalra, s egy szárnyvonalra az újpesti vonalból a Dunáig a Margit-szigethez. 1870. évben a városligetig és Kőbányáig terjedő vonalakon is kiépíttetett a második vágány, — a tervezett új vonalak kiépítése azonban még függőben maradt. Az 1870. évi márczius hó 23-án tartott közgyűlés az új építkezések és helyreállítási munkálatok költségei fejében újabb 3000 db. részvény kibocsátását rendelte el. — Az 1870. és 1875. év közötti időközben új vonalak nem nyíltak meg, a szénatér-kétnyúl-utcza-városbatár, illetőleg vágóhídi vonal kiépítésének engedélyezése iránt a városi hatósággal ezen idö alatt folytonosan tárgyalások folytak, mignem 1875. évi szeptember hóban kinyeretett az épitési engedély, a midőn aztán a munkálatok gyorsan megindittattak, s a vonal 1876. évi juuius hó 18-án üzletbe helyeztetett. — A feunebbi öt évi időszak alatt a társaság alkudozásokat is folytatott az újpest-rákospalotai közúti vasut megvétele iránt, de az e részbeni tárgyalások még máig sem vezettek sikerre.