Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Közös vasutak - XVIII. Cs. kir. szab. kassa-odorbergi vasút

•gwwwi „--LiK-wwjWllMlj^ Cs. kir. szab. kaSsa-oclcrborgi vasut-társulat. 441 1875. XLI. és 1876. évi XI. t.-czikkek últal elvileg már elintézést nyert, a kormány azonban az e t.-czikkek által nyújtott felhatalmazást a közös vasutakra nézve úgy fogta fel, hogy a közös használat tárgyát képező forgalmi eszközök és anyagkészletek tekintetében ezen vasutak csak azon feltétel alatt részesíthetők beruházási kölcsönben, ha az osztrák kormány részéről is hasonló intézkedés tétetik, s igy még mindig fUggőben maradt, bogy a jövőre nézve az osztrák kormány is hasonló eljárást kövessen, a múltra nézve pedig a magyar üzleti számlának túlterheltetése, mely t. i. a függő kölcsön kamatozásainál a mórtföldarányos kulcs alkalmazásából eredt, — kiegyenlittessék. Mind a bárom irányban incgindittatott tehát a cs. kir. kormánynyal a tárgyalás, minek folytán a két kormány abban állapodott meg, bogy mind a bárom — egymással szorosan összefüggő — kérdés együttesen bizottságilag tárgyaltassék. A bizottsági tárgyalások megindittatván, a két kormány küldöttcinek hosszabb és ismételt értekezletei után, az 1875. évi deczember bó 23-áu, 1876. évi január bó 22-én I. és II. sz. a. felvett jegyzökönyvekben foglalt megállapodásokra vezettek, mely megállapodások a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett mindkét részről elfogadtattak. E megállapodások tartalma röviden a következő : Az egész 2.521,000 frt kárpótlást a magyar kormány veszi magára. Ellenben az osztrák kormány indirecte az által járul e kárpótláshoz, hogy az engedély-okmányszerti biztosításból a mértfóldarányos bányadon felül, mely arány a küldöttek által már előzetesen megállapittatott, 1872. évtől kezdve az engedély lejártáig további évi 28,402 o. ért. ezüst forintot vállal magára, mely több teher 69.2 °/o árfolyam mellett, a kárpótlási összeg 500,000 frtot tevő részletének egyenértékét képezi. Egyrészt a magyar s másrészt az osztrák vonalról elkülönített számadások vezetendök, olykép azonban, hogy a központi igazgatási költségek megosztásánál ne csak a pálya hossza, de az egyik és másik vonal forgalma (vouatkilométcrek) is, s úgyszintén a menet- és vonatmozgósitási szolgálat költségeinek, valamint a kocsibéreknek megosztásánál ne csak a forgalom, bau cm a jövedelmezőség is számba vétessék. Különösen az engedélyokmányszerti biztositásnak azon részére nézve, mely a forgalmi eszközök tökéjére esik, az állapíttatott meg, hogy azon vonal, mely a forgalmi eszközöket a mértföldes aránynál nagyobb mértékben veszi igénybe, a másik vonalat évről-évre a tényleges igénybevétel erejéig kárpótolja. A forgalmi eszközök szaporításánál és az auyagszer-készletek biztosításánál a forgalom és szükséglet aránya vétetik hozzájárulási alapul, s e czélból a cs. kir. kormány 1.200,000 frt töke erejéig külön biztosítást nyújt. Végre a beruházási függő kölcsön után a magyar vonal terhére a korábbi években mértföldarányosau elszámolt kamatok, a forgalmi eszközök és anyagszerek tényleges igénybevételének arányában helyesbítendők.