Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Közös vasutak - XVIII. Cs. kir. szab. kassa-odorbergi vasút

Cs. kir. szab. kaSsa-oclcrborgi vasut-társulat. 433 káshiányt és anyagszerhiányt, valamint a több izben mutatkozott járványos hagymázt, mely az idegen munkásokat elűzte. Daczára mindezen rendkívül kártékony behatásnak, a pálya épitése oly serényen folyt, hogy a zsolna-poprádi vonal 1871. évi deczember 8-án átadathatott a közforgalomnak. E vonal műszaki felülvizsgálata a poprád-abosi vonallal egyidőben, 1872. évi julius hóban történt meg. e) Poprád—abosi vonal. A poprád-abosi vonal 3*51 mfld (26*026 kilóm) hosszú része a m. kir. kormány jóváhagyásával 1871. évi deczember 12-éu, tehát 6 hónappal a kitűzött határidő előtt adatott át a közforgalomnak, mig a hátralevő 8*91 mfld (67"591 kilóm.) hosszú igló-abosi rész 1872. évi márczius 18-áu, tehát 3 hónappal a kitűzött batáridő előtt nyittatott meg. A pálya e részének a határidő előtt törtónt befejeztét annál inkább ki kell emelni, mert épen a pálya e része nyújtotta a legnagyobb technikai nehézségeket, mely tekintetben különösen a pályának a Hernádvölgyben, Kis-Ladna és Margitfalva nevű állomásaik között fekvő része tűnik ki, hol nemcsak a legkeményebb kőzetben terjedelmes robbantások voltak szükségesek, hanem azonkiviil a pályához szükségelt területet is sok helyen óriási erőfeszítésekkel kelle a Hernád folyótól kicsikarni. A többi részvonalnál előfordult akadályok ezen vonal épitésénél is megvoltak, mihez itt még óriási sziklaomlások is járultak, melyek eltávolítása rendkívüli nehézségekkel járt. Ha a kérdésben forgó vonal mindezek daczára még az engedélyszcrü határidő letelte előtt bocsáttatott közforgalomba, cz csak az épitési vállalat erélyességének tulajdonitható, mely nem rettent vissza a legsúlyosabb áldozatoktól sera, hogy kötelezettségének teljes mérvben megfeleljen. Az engedélyezett vonalak e szerint 1872. év elején már teljesen forgalomban voltak. Az épitési mozzanatok kőiéből még a következők emelendők ki. Az engedélyokmány szerint az abos-ruttkai vonalon fából épitendő hidak tetemes fenntartási költségeket s a forgalmat lényegesen akadályozó alkalmatlanságot idéztek volna elő, miért is a magyar kormánynyal és az épitési fővállalkozókkal oly szerződés köttetett, melynek értelme szerint az utóbbiak magokat arra kötelezték, hogy eme hidakat köböl és vasanyagból épitik ; a kormány pedig megengedte, hogy az innen eredő költségek fedezésére egy 480,000 valóságos ezüst frtról szóló s 25 év alatt törlesztendő kölcsön köttessék, s hogy e tökének szintén ezüstben fizetendő törlesztési részletei az évenkénti 6°/o kamatokkal együtt a törlesztés ideje alatt az üzleti számlába fölvétethessenek. E kölcsön kamatozása 1871. évi julius hó 1-én, a törlesztés pedig 1872. évi julius bó 1-én vette kezdetét s 25 éven át, vagyis 1896. évi julius hó l-ig bezárólag olyformán eszközöltetik, hogy az első 24 év alatt törlesztésre és kamatozásra 38,000 frt, a 25-ik évben pedig 13,246 frt 43 kr. fordítandó ezüstben. Ezen szerződés határozmányai értelmében minden Magyar vasúti évkönyv 1878. 28