Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Közös vasutak - XVIII. Cs. kir. szab. kassa-odorbergi vasút

Cs. kir. szab. kaesa-oderbergi vasut-társulat. •127 Rauscher Miksa. Hivatalaokok: Dumbovic István, Mischke Ferdinand. Oderbergben. Fiókmüholy-főnök és fiitőházvezetö : Benesch Frigyes. Műhelyszolgálat. Főműhely Ruttkán. Főnök: Brandtweioer Mór. Hivatalnokok: Saager Ferenoz, Stransky Ferencz. Fiókműhely Oderbergben. Főnök: Benesch Frigyes. Hivatalnok: Pulsator József. Anyagfőraktár Ruttkán. Főnök: Báró Gagern Ferdinand. Hivatalnok: Schrödlein József. Anyagszertár Oderbergben. Hivatalnok : Ilauff Miksa. Pályafentartás! szolgálat. Pályafentartási főnökség Iglón. Főnök: Zaicz József, felügyelő. Főnökhelyettes : Sehwendt Gusztáv, főmérnök. Mérnök: Gschöp Ede. Hivatalnok : Müller Lőrincz. Pályafentartási szakaszok. I. szakasz Eperjesen. Szakaszvezető: Fleischer Márk. Mérnök: Dessewft'y Ferencz. II. szakasz Iglón. Szakaszvezető: Báró Neugebauer Károly. III. szakasz Poprádon. Szakaszvezető: Doletsckko Ferencz. IV. szakasz Rózsahegyen. Szakaszvezető: Fibiger József. Hivatalnok: Angyal István. V. szakasz Zsolnán. Szakaszvezető: Kirschbaum Gyula. Gyakornok: Nemtsák Sándor. VI. szakasz Teschenben. Szakaszvezető: Gregor Antal. Mérnök: Steffel Ferencz. Hivatalnok : Klapka Adolf. Történeti adatok. Az 1866. évi juuius hó 26-án legfelsőbb helyről kiadott engedélyokirat alapján lliehe testvérek és társaik, briisscli épitési vállalkozók és gróf Eorgách Antal engedélyt nyertek egy, a tiszavidéki és a cs. k. szab. Ferdinánd császár északi vasutakat Kassa és Oderberg közt összekötő mozdony-vaspálya és egy Eperjesre kiágazó szárnyvonal építése és üzletbe tételére. — A fővonal Kassától a Hernád völgyén, Abos, Poprád, Szucsán, a fekete Vág völgye és Hradeken át s tovább a Vágvölgyben Zsoluáig, iuneu pedig Jabluuka, Tescheu, Karwin és Orlau-u át Oderbergig volt vezetendő; — az eperjesi szárnyvonal kiágazása pedig Abosuál vala létesiteudő. A vitel- és fuvarbérek az engedélyezett pálya számára következőleg állapíttattak meg. Legmagasabb árszabás mértföldenként: utasoktól egy személy után az I. osztályban: 36 kr.; II. osztályban: 27 kr.; a III. osztályban: 18 kr.; a IV. osztályban: 9 kr. o. é. Gyorsvonatoknál e dijak 20°/

0-al felemelhetők. Árúkra nézve közönséges gyorsaság mellett egy vámmázsa után az I. osztályban 2 kr.; a II. osztályban: 2

1/.! kr.; a III. osztályban: 372 kr. o. é. Kivételes árszabásoknak csak az engedély-okiratban megállapított esetekben van helye. Az árszabási dijak eziist árkeletpótlékkal szedhetők be. A megállapított maximal árszabások leszállithatók s ismét fölemelhetők, — de csak három havi alkalmazásuk után. A mint az utolsó két év tiszta jövedelme a biztosított összeget, 50%-al meghaladja, a kormánynak jogában álland a vitel- és szállítási dijak, valamint a mellék-illetékek aránylagos leszállítását elrendelni. Az engedélyeseknek megadatott a jog arra is, hogy részvénytársaságot alakíthassanak s a szlikséges péuz beszerzése czéljából uévre vagy előmutatóra szóló részvényeket, vagy elsőbbségi kötvényeket bocsáthassanak ki, mely utóbbi értékek összege azonbau a részvények összegét meg nem haladhatja. Az engedélyezett vaspálya részére az üzletnek az egész voualon történt megnyitása napjától