Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - I. Alföld-fiumei vasút
Alföld-fiumei Y as ut-társulat. 9 tárgyalásnál az engedélyért folyamodni. Ezen engedély elnyerésének esetében a következő további megállapodások lépnek érvénybe. 2. Az eszék-sziszeki szakasz s a kapcsolatos horvát-szlavon pályák az alföldi pályának kiegészítő részéül tekintendők; új társulat tehát nem fog alakíttatni. 3. Az ezen vonalak építésére megkívántató összeg az alföldi vaspályatársulat új részvényeinek és elsőbbségi kötvényeinek kibocsátása által, e czímletek arányának megtartásával fog beszereztetni. 4. Az engedélyesek nevében kötelezi magát a két bank: hogy az új szakaszokat az államilag biztosított összegnek megfelelő czimzetek átvétele mellett engedélyszerüleg, az állam egyedüli ellenőrködése alatt, melynek költségei egyedül öt terhelendik, — kiépíteni, s az egyes szakaszok elkészültével, s miután a kormány kijelentendi, bogy a pálya az engedélyokmány határozatainak megfelelőleg épült ki, az alföldi vaspálya igazgató tanácsának át fogja adni. 5. Az előbbi pont bekezdésében emiitett intézetek által az alföldi vaspálya részvényesei számára a kibocsátaudó új részvényekhez való előjog biztosíttatik. Ezen meghatalmazásnak azonban az igazgatótanács hasznát nem vehette, mert az eszék-sziszeki vonal engedélyezésére kitűzött ajánlati tárgyalás a kormáuy részéről fölfüggesztetett. Majd a kormány felbivása folytán a m. hitelbankkal és a bécsi kereskedelmi- és iparhitelintézcttel közösen tárgyalásokat indított meg az igazgatótanács, a pályának Nagyváradtól Mibályfalváig az északkeleti vasúthoz csatlakozandólag leendő folytatása végett. E vonal 7.5 mértföld bosszú, termékeny, — kivált bő bortermesztö vidéken vonúlt volna keresztül s az ország északkeleti részét az alfölddel, Bácskával, Horvát- és Tótországokkal és a tengerrel hozandotta volna közvetlen összeköttetésbe. — Az e részben megindított tárgyalások kedvező befejezése reményében az 1872. évi junius hó 13-án tartott első rendes közgyűlés fel is hatalmazta az igazgató tanácsot, bogy a kiépítési költséghez arányított állami kamatbiztosítás alapján a társulat részére a végleges engedélyt kieszközölhesse. Az igazgatótanács megtette a kormánynál a szükséges lépéseket, — de minthogy a kormány e vonalnak külön állami biztositék nélküli kiépitését kívánta, — az igazgatótanács pedig, noha e csekély pályaszakasz jövedelmezőségét beismerte, ily alapon csak akkor vélte czélszerünek a tárgyalásba való bocsátkozást, ha már a kormány az eszék-sziszeki rész kiépítése érdemében is megállapodásra jövend, — az 1873. évi május bó 17-én tartott közgyűlés által az eszék-sziszeki és nagyvárad-mihályfalvai vonalak kiépítése végett a kormánynyal folytatandó tárgyalásokra nézve a m. évi közgyűlés által megszavazott felhatalmazást megujittatta, Ígérvén maga részéről a tárgyalások sikeresitését. 1874. év folyamán azonban e tárgyalások már véglegesen fölfüggesztettek. Á mint már fennebb is említtetett, az utolsó pályaszakasz 1871. évi szeptember bó 14-én vétetett üzletbe s majd elkészülvén ezen évben a dunai kompátkelés is, a műszaki felülvizsgálatok alapján a
