Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Közös vasutak - XVII. Első magyar-gácsországi vasút

404 Els5 magyar-gácsországi vasnt-társulat. Történeti adatok. A Magyar és Gácsország közötti összeköttetés már az 1854. évi birodalmi vasúti hálózati tervezetben fel volt véve s a tiszavidéki vasút részére 1856. évben kiadott engedélyokmány e vasútnak előjogot biztosított a Kassáról Gácsországba vezetendő vasútvonalra, mely jog azonban nem érvényesíttetett. A későbbi években ugy az állam, mint magánosok tanulmányozták a két ország közötti vasúti összeköttetést s sok ideig folyt a vita a felett, vajjou a Przemysl-DuklaKassa, avagy Przemysl-Lupkow-kassai vonalirány előnyösebb-e ? Ugy a birodalom tülfelében, mint hazánkban is élénk érdeklődés tárgya volt a magyar-gácsországi vasút kiépitése s miutáu kormánykörökben a lupkowi irány fogadtatott el, csakhamar jelentkeztek vállalkozók e vonalra, igy nevezetesen 1868. évi mártius hó 4-én gr. Andrássy Aladár és gr. Potoczky Ádám kértek és nyertek engedélyt Kassáról Galieziáig, S.-A.-Ujhely, Homonna, Mező-Laborez Lupkow és Chirowon át Przemysl-ig vezetendő gőzmozdonyú vasútra. A nevezett két gróffal mindkét kormány meginditá még 1868.évben az engedélyezési tárgyalásokat, melyek rövid időn sikerre vezettek. Az 1869. évi május hó 20-án szentesitett engedélyokmány által megadatott a jog a gácsországi szakasz (Przemysl-Luplíow) kiépítésére és üzletbe tételére, mig a magyar vonal rész kiépitése iránt az 1869. évi VI. t. ez. által történt intézkedés. Ezen t. ez. szerint a Lupkowon és Chyrowon keresztül Przemysl felé vezetendő gácsországi vasúti vonallal eszközlendő összekötés czéljából a m. északkeleti vasút S.-A.-Ujhely-kassa'i vonalaból Mihályinál kiágazva, Nagy-Mihály közelében Homonnán, Mezőlaborczon át s ez utóbbi hely és Lupkow gácsországi helység közt, az ország határáig vezetendő mozdony vasút állami kamatbiztositás mellett rendeltetik kiépíttetni, mely vasútvonal építésére és üzletére gróf Potoczky Ádám, Kircbmayer Vincze, lovag Kozlowszky Zsigmond, lovag Krainszky Mór, berezeg Sulkowszky Ágost, lovag Truskolowszky Lénárd, lovag Tyczkovszky József, gróf Andrássy Aladár, gróf Forgách Kálmán, báró Fröhlich János, Harkányi Fülöp, gróf Sztáray Antal és Gräfl Józsefnek az engedély azon kikötéssel adatott meg, miszerint kötelesek a) a mihályi-bomonnai szakaszt az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától, vagyis 1869. évi julius bó 31-től számítva két év alatt, b) a Homonnától az ország határáig terjedő vonalszakaszt pedig azon batáridőig, a mely az ország határától Przemysl-ig terjedő vonal folytatására nézve meg fog határoztatni, (1872. szeptember hó 11.) kiépiteni és a közforgalomnak átadni. A kisajátítás egy vágány számára volt eszközlendő; mihelyt azonban az engedélyezett vonalon a forgalom annyira növekedett, hogy az egy évi brutto-jövedelem mértföldenként 120,000 o. é. ezüst forintot felülhaladna, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamat-biztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek a vonalon, minden kártalanítás nélkül, egy második vágányt letétetni, mire különben csak klilöu kárpótlás mellett szoríthatók.