Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - I. Alföld-fiumei vasút

8 Alföld-fiumei vasut-táraulat. megejtetett, mire az épités még ugyanazon hóban megkezdetvén, a teljesen kiépült szakasz 1871. évi szepteniberkó 14-én a közforgalomnak átadatott. — Ugyancsak 1871. évben novemberbó 11-én üzletbe vétetett a dunai gözkomp második járutja. A társulati alapszabályok a közmunka- és közlekedési ministerium által 1869. évi novemberbó 3-án 13,354. sz. a. helybenhagyatván, a részvénytársulat s igazgatótanács 1870. évi januárhó 17-én alakult meg. — Az első igazgatótanács tagjai voltak: gr. Károlyi György elnök, Trefort Ágost alelnök, Csengery Antal, Dutschka Vincze, Fuchs Gusztáv, Harkányi Fülöp, gr. Károlyi Sándor, Kockmeister Frigyes, lovag Königswarter Mór, Marx Lajos, Pulszky Ferencz, br. Podmaniczky Frigyes, Schossberger S. W. A most emiitett alapszabályok az új kereskedelmi törvény értelmében 1876. évben módosíttatván, e módosított alapszabályok ösmertetésére alább fogunk visszatérni. A pályavonalak megnyitása után a társulat az üzleti szolgálat szervezésere forditá figyelmét; majd pedig a forgalom emelése czéljából a tiszavidéki, az osztr. állami és a mohács-pécsi pályák igazgatóságaival, melyeknek vonalaihoz a pálya Csabán, illetőleg Szegeden s illetőleg Villányban csatlakozik, a közvetlen forgalomra nézve szerződés köttetett, s hasonló egyezmény hozatott létre a nagyvárad-csabai szakasz megnyitása előtt a Nagyváradon csatlakozó tiszavidéki és keleti pályák igazgatóságaival is. Sikeres alkudozás kezdetett továbbá az I-ső szab. Duna-, valamint az egyesült m. gőzhajózási társulattal is arra nézve, bogy a gombosi állomástól a Duna partjához vezetett sinút közvetítése által az ottani nagy mérvben fejlődésképes forgalom a pálya számára megszereztessék. Noha a pálya a siker és felvirágzás biztositékát képező tényezőknek már eredeti kiterjedésében is birtokában vala: még sem kerülte ki a társulat figyelmét az, mikép a pályának folytatása Eszéktől Sziszek felé, esetleg egész Fiúméig, valamint a Szávavölgyben egy szárnyvonalnak épitése Új-Gradiskától Brood-Mitrovitz és Ziinony felé, az alföldi pálya felvirágzását lényegesen előmozdítaná. Azon előnyöknek kiemelése mellett, melyek e pályák építéséből az országra átalában, főleg annak kereskedelmére és iparára háramlanának, ismételve folyamodott az igazgatótanács a kormányhoz, hogy ezen vonalak engedélyezése iránt tárgyalásba bocsátkozzék, — de sikertelenül. — S midőn időközben a közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium az eszék-sziszeki vonal (30 mértföld) engedélyezése tárgyában nyilvános pályázatot hirdetett, és az Új-Gradiskától Brood-Mitrovitz felé vezetendő szárnyvonalra nézve is hasonló eljárást helyezett kilátásba, az igazgatótanács az engedélyesekkel az 1871. évi juniuskó 20 áu tartott rendkívüli közgyűlés által jóváhagyott következő egyezményre lépett, u. m. 1. Az alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki részének társulata közösen fog az engedélyeseket képviselő általános magyar hitelbankkal és a es. k. sz. osztrák kereskedelmi és ipar-hitelintézettel az eszéksziszeki és a kapcsolatos horvát-szlavon pályákra nézve a közmunkaés közlekedési ministerium által 1871. évi májusbó 3-án hirdetett