Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - I. Alföld-fiumei vasút

Alföld-fiumei Yasut-társulat. 7 szakasz minden részeiben kész volt s azon évi szeptember hó 11-én a közforgalomnak át is adatott. A csaba — szegedi, valamint a zombor—eszéki és eszék —villányi szakaszok tervezetei még 186S. év őszén elkészülvén, az első szakaszon a munkálatok 1868. évi november hóban, utóbbiakon azonban a pályanyom megállapításánál felmerült nehézségek miatt csak 1868. évi május hóban, sőt a zombor—eszéki szakasz egy részén csak 1870. évi február hóban indíttathattak meg. A tiszai bid részletes tervének kidolgozása és tanulmányozása alkalmával az derülvén ki, bogy a folyanuígyat faszerkezetű miivel áthidalni czélszertí nem leeud, a kormány és az engedélyesek között azon előnyös egyezmény jött létre, hogy az utóbbiak az üzletalapból részükre öt éven át fizetendő 15,000 frtnyi évi járulékért a tiszai fahidat kő- és vasból elöállitandják. Ezen bid a Tisza ágyát egyetlen cs pedig 316 lábnyi nyilassal hidalja át. A vasszerkezet két 92 láb magas kőoszlopon fekszik, melyek alapzata pneumaticus módszer szerint lett elkészítve. 1869. őszszcl és majdnem egész 1870. év lefolyása alatt a gyakori és tartós esőzések az építést, főleg a Duna, Tisza és Dráván át építendő hidak és egyéb vízmüvek, valamint ezeu folyamok árterületén létesiteudő földművek clölialadását jelentékenyen akadályozták. Euuek daczára a csaba-vásárhely-szegedi szakasz — a vizáradások miatt rendkívüli nehézségek közt épült tiszai hid kivételével — már az 1870. év tavaszán Uzletképes állapotbau volt. A csaba-vásárhelyi szakasz 1870. évi juliushó 16-án megnyittatott, s miután a tiszai hid ugyanazon évi novemberhó 15-én bizottságilag megvizsgáltatott, másnap, vagyis novemberhó 16 án a vásárhely-szegedi szakaszszal együtt átadatott a közforgalomnak. Daczára a kedvezőtlen időjárásnak s a Duna és Dráva mentében előforduló terjedelmes munkálatoknak (a pálya e folyó árterén több mértföldnyi hosszúságban magas töltéseken vonul át) a zombor-eszéki s az eszék-villányi szakaszok is befejeztettek s 1870. évi uovemberbó 25-én műtan-rendörileg megvizsgáltatván, deczcmbcrlió 20-áu a közforgalomnak szintén átadattak. A dunai komp-átkelés deczeniberkó 20-ra nem készülhetett el, minthogy ezen munkálatokat nagyrészt tetemes mélységben viz alatt, búvárok közreműködésével és a rendkívüli, folytonosan magas vízállások miatt átalában csakis a tetemes nehézségek leküzdése után lehetett véghezvinni. Hogy tehát a Duna által elválasztott két szakaszon a közlekedés meg ne szakittassék, addig is, mig a gözkomp működését megkezdhette, vagyis 1871. évi májushó 23-ig, a személy- és teherforgalom gőzhajók által közvetittetett. — Az átkelési míiszerkezet két kompból áll, melyek mindegyikén, a szolgálati személyzet némi gyakorlottsága mellett, óránként 25 db. négykerekű kocsit lehet átszállítani. Az átkelés alkalmával az utasok a kocsikban maradhatnak. A pálya utolsó szakaszának, t. i. a nagyvárad-csabainak tervezete 1868/69-iki télen elkészülvén, 1S69. évi áprilhúban a kormánynak bemutattatott s szeptemberbóban e szakasz közigazgatási bejárása is