Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XIV. M. kir. államvasutak

290 M. leír. államvasutak. 290 a Garam balpartját követi kelet felé a Jaszenicza völgyéig, hol Selmecz felé délre fordul. Innen a Jaszenicza patak jobb partján folytonos emelkedéssel Korelnik község előtt elhalad s Bélabányát eléri, hol vizállomás van. Bélabányától, mely állomásig 157 méternyire emelkedett, a selmeczi vízválasztóig a további 142 méternyi magaslat 20°/oo-os emelkedéssel éretik el. — A vízválasztótól, melynek tengerszin feletti magassága 562 métert tesz, a selmeczi állomás felszíni magasságát 20°/oo-os eséssel éri el a pálya. Megemlítést érdemel a pályán a garam-berzenczei állomáson létesített kocsi-átrakodó, hol a nagyobb teherkocsikból az átrakodás a kisebbekbe közvetlenül történik. A bányavasut első vágánya e czélból oly közelbe fektettetett a szabályos távolságú vágányhoz, hogy a kocsioldalak közti távolság csak 0*2 métert tesz. A most enilitett vágány tengelye csak 2\85 méter távolságban fekszik egymástól, mig a többi keskeny vágányú tengelyek távolsága 3*2 métert tesz. 10. Zólyom-beszterczebányai másodrangú pálya. Ezen vonal tényleges foganatba vétele az 1871. évi XXII. t. cz. alapján történt, miután az előmunkálatok megkezdése már az 1870. évi XXXV. t. cz. által elrendeltetett. — Ezen vonal a pestruttkai fővonal zólyomi állomásából ágazik el s a Garam balpartján népes községek közt Beszterczebányáig ér, czélja levén a bányatermékekben gazdag felvidék főszállitó-erét képezni. Zólyomtól kiindulva a kies Szliács fürdőt érinti s Farkasfalva megállapodási helyen keresztül Beszterczebányára ér. A legjelentékenyebb épitési nehézségek Beszterczebányától dél felé merültek fel, hol a pályanyom az erdős és meredek Urpin magaslat mellett mintegy 1400 méter liosszaságban részint a Garam vizébe épített kőbányáson, részint pedig a begyoldalba bemetszve, vezettetett. A pálya épitése az 1871. évi szeptember lió 9-éu kötött szerződéssel és a besztercz.ebányai állomás épitése iránt 1872. évi junius hó 9-én kötött pótegyezséggel a bécsi épitőtársaságnak adatott ki 780,000 frt átalányösszegért, befejezési határidőül 1873. évi május hó 13-Ua tűzetvén ki. Megnyilt a pálya 1873. évi szeptember bó 3-án. II. Miskolcz-diósgyőri másodrangú iparpálya. E vonal nyomjelzése 1871. évi tavaszán kezdetett meg, az épités pedig 216,535 frt 20 kr. átalányösszegért az 1872. évi augusztus hó 15-én kelt szerződéssel Kóssa testvéreknek adatott át. A forgalomnak megnyittatott 1873. évi október bó 19-én. A vonal a miskolczi pályaudvarból ágazik el s a Szinva patakot követvén, annak balpartján a diósgyőri vashámorokig ér. — E vonal főleg a kincstári bányák czéljaira szolgál. 12. Gömöri iparvasutak. Ezen pályák kiépitése az 1870. évi XXXI. t. cz. alapján a Pulszky-Strouszbcrg és társaik féle részvénytársaságnak engedélyeztetett. Ezen engedély azonban közbejött válság folytán megsemmisít-