Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XIV. M. kir. államvasutak

288 M. leír. államvasutak. 288 4. Salgó-tarján-zólyomi fővonal. Ugyancsak az 1868. évi XLIX. t.-cz. alapján már 1868. cvben megkezdettek a salgó-tarján-zólyom-ruttkai vonal előmunkálatai, melyek a talajviszonyok nehézségénél fogva hosszabb időt vettek igénybe, úgy hogy csak 1869. évben adathatott ki az épités, melyet a „bécsi Bankverein" vállalt el, az 1869. évi május hó 20-án megkötött szerződésben kötelezvén magát az egész pályát 16.550.000 frt átalányösszegért helyreállítani és a salgó-tarján-zólyomi vonal építését 1870. évi deczember hó 1-ére, a zólyom-ruttkai vonal építését pedig 1872. évi julius hó 1-jére befejezni. A s.-tarján zólyomi vonal a már 1867. évben megnyitott pest-s.-tarjáni vonalnak folytatását képezi, S.-Ujfalun, Füleken, Losonczon, Lónyabányán, Krivánon, VégldesSzalatnán át Zólyomnak megy. E vonal egyátaláu véve hegyi pálya, éles kauyarokbau és erős emelkedésekben lépi át a Zagyva és Ipolyvölgy közötti vízválasztót Somos-Ujfalunál, hogy aztán Losonczig mérsékeltebben ereszkedjék. Innen azonban ismét folyvást emelkedve, egy nagyobb és kisebb alagúttal eléri az Ipoly és Garamvölgy közötti vízválasztót Kriváunál, s ettől kezdve ereszkedik egész Zólyomig. A vonal épitése két szakaszban befejeztetvén, az első szakasz 1871. évi május hó 4-én, a második szakasz 1871. évi junius hó 18-án megnyittatott. 5. Miskolcz-bánrévei másodrangú pálya. Ugyancsak a fennebb idézett t.-cz. alapján csakhamar munkába vétetett a miskolcz-bánrévei másodrangú pálya kiépitése, az építést az 1867. évi junius hó 30-án kelt szerződés alapján a pesti építő bank társaságában Détsy Á. és Chatry S. vállalván el 1.328.000 frt átalány-összegért. Az épités befejezésének batáridejéül 1871. évi február bó 1 -je állapíttatott meg. Megnyittatott a vonal 1871. évi junius bó 13-án. E vonal a tiszai vasút miskolczi állomásából ágazik ki és Miskolcz, Szt.-Péter, Vadna és Putnok állomásokon keresztül éri el Bánrévét. A területi viszonyok igen kedvezők, nagyobb töltések vagy bevágások nem jönnek elő. 6. Zólyom-ruttkai fővonal. A zólyom-ruttkai vonal épitése, mint már fennebb említtetett, 1869. évben megkezdetett, s 1872. évi augusztus hó 12,-én a vonal a közforgalomnak átadatott. E vonal folytatását képezi a s.-tarjánzólyomi vonalnak s ez utóbbi állomásból kiágazva, Garam-Berzenczén, Körmöczbányáu, Stubnyán és Turócz-Szeutmártonon át Kuttkán végződik, hol a kassa-oderbergi vasúthoz csatlakozik. E vonal egész terjedelmében hegyi pálya, épitése sok nehézséggel járt, a mennyiben nemcsak tübb folyó volt áthidalandó, hanem több másod- és harmadrendű, valamint a garam-thuróczvölgyi fővízválasztón is át kellett hatolni. Sok híd és műtárgy s 10 alagút épitése szükségeltetett. E vonal által azonban a kassa-oderbergi vasút ruttka-oderbergi részén keresztül Magyarország a legrövidebb összeköttetésbe lépett